Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1. szám - E. V.: Könyvespolc
Kolaj Osztrovszkij, „Az acélt megedzik“ írója nagy lelkesedéssel említi, milyen fel emelő érzéssel olvasta serdülő korában ezt a könyvet. Ki volt Bögöly, aki a „századforduló ide jén rabul ejtette a cári elnyomás alatt síny lődő fiatalok szívét?“ Ki volt ez a regény hős, aki annyira hatott Osztrovszkijra is, arra a szovjet emberre, aki Makarenko mel lett az ifjú szovjet lelkekre a legmélyeb ben hatott, aki a kommunista erkölcs ma- gasabbrendüségére tanított és a kommu nista erkölcs fejlődésének távlatait mutat ta meg ? Bögöly olasz forradalmár volt, aki életét áldozta fel hitéért. A múlt század harmin cas-negyvenes éveiben az olasz nép egy része az osztrák igát nyögte. Ezer és ezer olasz hazafi — köztük Voynich regényének alakjai is — küzdött az olasz köztársaság megteremtéséért, a nemzeti egységért, az olasz nép függetlenségéért. Az angol írónő, regénye cselekményének első része az 1832—33-as esztendőkben pe reg le, amikor az Itália területéről szám űzött Giuseppe Mazzini megalapította Mar- seillesben az „Ifjú Itália" nevű titkos tár saságot. A harcra kész hazafiak célja az volt, hogy kikergessék a gyűlölt osztrá kokat, a hatalom bitorlóit Itália földjéről. Az összesküvés felkeléssel folytatódott és ezt a felkelést az olasz és osztrák ható ságok vérbe fojtották. (Marx erről az ösz- szeesküvésről és felkelésről húsz évvel ké sőbb megírta, hogy Mazzini forradalmi mun kája nem járhatott eredménnyel, mert sem ő, sem követői nem ismerték a népet, nem szövetkeztek a dolgozó tömegekkel, az olasz parasztsággal.) A „Bögöly“ tapasztalatlan fiatal hősei ké mek áldozatai lesznek. Hiába álmodoztak tiszta szívvel és forró lelkesedéssel a sza bad, független olasz hazáról, nem ismerve politikai ellenségük aljasságát, csapdába es nek és börtönbe kerülnek. Tizenhárom évvel később, 1846-ban ját szódnak le a történelmi regény többi fe jezetei. E tizenhárom év alatt éretté vál tak a fiatalok, maga Bögöly, a regény főhőse is törhetetlen forradalmi harcossá érlelődött. Az ifjúkorában buzgó istenhívő Bögöly személyes tapasztalatai nyomán fel ismeri, milyen áruló szerepet folytat az egy ház az olasz szabadságharcban, meglátja a klérus politikai üzelmeit, hogy világi ural mához való ragaszkodása mennyi bűnbe, árulásba viszi. Felejthetetlen az a jellemrajz, amit az írónő Montanelli bíborosról, regénye egyik központi alakjáról ad. Jóságos, melegszívű ez a főpap az egyszerű hívők ezrei szemé Alois Jirásek, a cseh irodalom egyik vezér- egyénisége, műveiben népének csaknem egész történelmét dolgozta fel. A csehek krónikása volt, ahogy Nejedlý írja. Élet műve különösen azért oly becses, mert elő remutató: a dolgozó nép szemszögéből ecsetelte a cseh népnek egészen a XIII. szá zadig visszanyúló lázadásait és forradalmait. Már első regénye, az 1874-ben megjelenő „Szkalákék“ egy cseh parasztfelkelésből me ríti tárgyát. Történelemtanár és történetíró volt, akinek mondanivalóját realista szem lélet formálta. „Azon voltam, hogy megelevenítsem múl tunkat, közelebb hozzam egy-egy világo sabb felfogáshoz és megértéshez. Nem úgy cselekedtem, mint az álmodozó, aki szemét csak a múltba mereszti s nem tekinti nem zetének mostani nehéz küzdelmét. Mivel hogy szívvel-lélekkel én is átéltem ezt a harcot, éreztem, mennyire fontos visszanéz ni múltunkba. Mert igaz az, hogy senki sem érti a mát, aki nem ismeri a tegnapot. Az élet láncán a mai láncszemek össze vannak kötve a múlt láncszemeivel. S nem holt ese mény minden, ami már megtörtént. A har cosok eltűntek, de a harc itt maradt. Elő deink századokon át harcoltak s mi örök ségbe kaptuk ezt a harcot.“ így jellemzi Jirásek maga az életfilozófiá ját és krónikás mivoltát. A huszita korról: amely képzeletét a legjobban foglalkoztat ta, 1879-ben írta meg első regényét ,.Áram latok közt“ címmel. Megfestette benne a mozgalom kezdeteit, az egyházi, nemzet; Alois Jirásek: Mindenki ellen ben, de a valóságban a jóság csak álarc, az isteni szeretet nevében bűnt bűnre hal moz, míg végül ő sem bírja el jelleme ket tősségét és maga is áldozatává lesz lelket- lenségének. A regény befejezése lenyűgöz szenvedé lyes hangjával. Az elfogott, embertelenül megkínzott Bögöly lángoló hazaszeretetéről, rettenthetetlen bátorságáról, az ellenség iránti gyűlöletéről és kínhaláláról fest itt megrázó képet az írónő. Példaadó, magasz tos hőssé emelkedik itt Bögöly, aki a leg- embertelenebb kínzások közepette is hű ma rad hitéhez és emberségéhez. Bögöly szenvedélyes hazaszeretete és tör hetetlen szabadságvágya olyan érzések, ame lyek a mi fiatalságunkhoz is ébresztő, példa adó szóval szólnak. Ezért üdvözölhetjük kü lönös örömmel, hogy a regény a mi fiatal jaink kezébe is eljutott. Kilényi Mária gon dos, művészi fordítása hiánytalanul adja vissza ennek a szenvedélyes hangú könyv nek minden szépségét.
