Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Egri Viktor: Bartók Béla, a zeneköltő és az ember
marad minden gyengéd anyai érintés. Édes anyja alig meri érinteni, rettegve attól, hogy 5 is meg fertőződik és a betegséget átviszi a férjére és kisebb gyermekére. A zongoratanuknányok elején tartó kis Bélánál furcsa szokást figyeltek meg. A kis fiú, amikor azt hitte, hogy nem hallják, nem látják, belopódzik a zongoraszobóba, a hangszerhez ül és — keresi a disszonanciá kat, a hamis hangzatokat. Furcsa, egzotikus hangzásokat keres, gyermeki erejét meg haladó dinamikával dübörögteti a hangszert és ilyenkor sötét szeme ijesztően lobog, halvány arca erősebben meg sápad. Édesanyja kíméletesen fejezi ki rosszalá- sát a barbár hangzavar miatt, amely néger dobok puffogására, egzotikus népek zagy ván hangzó vad zenéjére emlékeztet. De a kis Béla a gyengéd intő anyai szó ellenére nem hagy fel ezzel a barbárnak tűnő já tékkal, melynek szabályos és rendszeres ritmusa azt mondja, hogy már a gyermek csodát kutat: az új kor új muzsikáját, a zene új kifejezési formáját. Lehet, hogy ez a keresés tisztára ösztönből fakad, át öröklött hajlamból tör a felszínre és évek, hosszú évek kellenek még, hogy a keresés teljesen tudatossá váljék a művészben és megtanulja az új kort kifejező valóban reá lis muzsikát BARTÖK mindössze hét esztendős, amikor elveszíti édesapját NagyszoHősre költöznek, ahol az anya a szűkös tanítónői kereseté ből neveli két gyermekét. A kis Béla tíz éves korában — csodagyermek. Elbűvölő hanghatásokat tud kihozni a zongorából, Haydn- és Mozart-szonátákat játszik bámu latos technikával; merész billentés, a futa mok és trillák gyöngyöző pergető se jellem zik játékát, de tomboló hevület is párosul ízléses és tartózkodó stílusával és ez a ket tősség, a démonflcus erőtől fűtött hevület és az aszkétikus önmérséklet kiséri további életútján és válik egyre érettebbé és telje sebbé varázsos játékában. 1892 áprilisában, 11 éves korában lép fel először nyilvános hangversenyen. Nagyszől ősön. Beethoven egyik zongoraszonátájának aliegróját játssza és előadja saját zongora szerzeményét, „A Duna foiyásá“-t. Milyen jellemző a későbbi nagy művészre már ez a kezdet! Hiszen már ez a gyermeki kísér let magában foglalja az egész bartóki hit vallást: különféle népi zenéket nemzetközi, neoklasszikus színvonalra emelni! Láng György jellemzését idézem itt, aki családi és művészi hagyományok alapján jellemzi a gyermek opuszának programját: „A Duna folyása komor, németes motívu mokkal kezdődött, utalásul arra, hogy a né metországi Fekete-erdőből ered a folyó. Majd megvilágosodó és vidámodó témákon keresz tül mutatta az utat, melyet széles medré vel Ausztrián keresztül vágott magának, érintve Bécset Erőteljes, magyaros motí vumok, — még hozzá félreismerhetetlenül népi és nem müdalmotívumok! — csendül tek fel annál a résznél, mikor a kis zene költő azt akarta érzékeltetni, hogy a vén történelmi víz Dévénynél betört hazánkba és a magyaros témakör addig zengett, míg a Duna Orsovánál ki nem hömpölygőit a Kárpátmedencéből. Ezután, amennyire a kisfiú tapasztalatlansága és ismerethiánya megengedte, balkáni hangulatot akart feste ni, mindaddig, míg a Fekete-tengerbe tor kolva, széles deltájának lassú, lomha folyá sával el nem enyészett, meg nem halt a vén Iszter.“ Ez a hangverseny, az átütő, hatalmas si ker pecsételi meg a kis Bartók sorsát. Ra jongó édesanyja minden követ megmozgat, hogy magasrendű kiképzést nyújthasson fiá nak. Béla Besztercére kerül, hogy a zené ben tovább képezhesse magát, de közepes tehetségű zongoramestere nem tudja játé kát csiszolni, tudását emelni. Baj van a né met iskolával is, a kis Béla nem szereti diáktársait, akik többnyire németek és ro mánok. Még sok-sok évnek kell eltelnie, hogy a beléidegzett előítéletektől megszabadul jon, hogy más nemzetek fiaiban barátot és testvért lásson, — hogy a román nemzet népi dallamkincsét ö induljon összegyűjteni és világot átfogó művészetté emelje, hogy a népi művészetek apostolaként a kultúra nemzetközi egységét hirdesse meg és a né pek művészetéből kibányássza azt az ösz- szefogő nemes kötőanyagot, amely minden emberiesség és békés együttélés alapja. Besztercét Nagyvárad követi, ahol a kis Bélát a nagycsaládű anyai nagybátyja fo gadja házába. Ez az esztendő a keveset ba rátkozó, szomorkás fiú kedélyére jótékony hatással van. Édesanyját ekkor nevezik ki rengeteg utánjárás és fáradozás után a po zsonyi tanltónőképző gyakorló iskolájának vezetőjévé és Béla a gimnáziumi tanév be fejezése után követheti anyját. ITT POZSONYBAN kap végre a kis Bar tók igazi nagytudású zenei nevelőket. Erkel László, a nagy Erkel Ferenc fia lesz a mes tere. Tőle tanul zeneelméletet és zeneszer zést is. A századfordulót megelőző eszten dőkben már igen élénk volt a zenei élet Szlovákia mai fővárosában. Magyar és kül földi művészek, világhírű szólisták Buda pestről Bécsbe vagy Bécsfaől Budapestre járva megálltak itt egy-egy hangversenyre és a serdülő Bartók érzékenyen reagáló mű vészié lke e hangversenyeken sok értékes okulást és útmutatást szerzett. Az országos hírű „Szent Márton zene- egyesület“ is gyakran rendezett hang verse-
