Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Egri Viktor: Bartók Béla, a zeneköltő és az ember
nyékét, amelyeken kitűnő tolmácsolásban ke rültek előadásra a klasszikusok. Beethoven, Mozart és Haydn kamaramüveit is meg ismerhette a „Szent Márton zeneegyesület” kamarazeoészemek interpretálásában. Bartók zenei értelme már itt megkapta a kamara zene terén a legbiztosabb alapokat későbbi forradalmi jelentőségű alkotásaihoz. De ugyanitt megismerkedhetett az opera mű fajával is, ami szintén erősen serkentette különben is dús zenei képzeletét „Én igazán csak Pozsonyban kezdtem élni, valódi életem ott kezdődött“ — mondotta később nem egyszer bizalmas baráti körben. Ezekben az esztendőkben a serdülő Bar tók már sűrűn komponált „ügyes, kerek kompozíciók kerültek ki a serdülő Bartók invenciójából, voltak köztük csillogóan szé pek, kitűnőek, különösen zongoraszerzemé nyei között, — de mégis csak utánzatok voltak. A nagy mesterek stílusában próbáit komponálni — főleg Erkel tanári utasítására és a kis Bartókot ez sehogyan sem elégí tette ki. Érezte, hogy ez csak más árnyé kában való kullogás, más mondanivalójának és eszmekörének ismétlése és — nem sze retett, nem becsült semmit saját gyermek kori, illetőleg fiatalkori művei közül, — jegyzi meg Láng György, életének első hű séges krónikása. — Csak gyakorlatok, tanulásra valók — 1gy nyilatkozott ő maga róluk. — Ezek még messze vannak az igazitól, tesz nekem még más, értékes mondanivalóm is, ami nem ha sonlít senki stílusához. Alig tizenhatesztendős, amikor már érzi egyéni ütem kell járnia, hogy kifejezhes se magát. Nem kerülheti el a válságokat és kételyeket, melyeknek tisztító tüzében edződik művészete. Mint minden igazi alko tó, ő is nehezen birkózva és küzdve érik és tökéletesedik. Ma már tudjuk, hogy ser dülő. korának tetszetős és kellemes zenéjét azért nem szerette, azért nézte le és szé gyenkezett miatta, mert az újat, a harmó niában az új stílust, a kifejezésnek eredeti új módját kereste, — azt a zenei új szép séget, amit tanítói, a régi mesterek még nem merítettek ki és nem szürkítettek meg. Gyermekkori kedvteléseihez továbbra is ragaszkodik: vad, barbár, fülsértő rögtön zéseket dörömböl és csörömpöl zongoráján, ösztönösen keresi az új „harmóniákat“, az idegen és még fel nem fedezett új hangzá sokat, így neveli serdülő korában hallását és zenei ízlését az ilyen hamishangú ka limpálással*. Vad, nyers rögtönzéseiben mintha arab dobok dörögnének, sípok síví- tanának, — csodálatos-e, hogy esztendők, évtizedek múltán a törékeny egészségű Bar tók betegágyában keleti nyelvtudományok kal kezd foglalkozni, a párnán kényelmet lenül fslkönyököíve hieroglifákat rajzol, kü lönös ábrákat ró zilált jegyzetlapokra és ke leti hangzású szavakat suttog és mormol maga elé. Keletre készül, a sivatagba, Afrikába. Arab népdalgyűjtő körutat tervez és 1913-ban, szlovák és román népdalkutatő kőrútjai után, valóban elmegy Nyugat-Afrikába az össze tevő, összehasonlító íoUdorisztikus tudása fejlesztése céljából’. Elmegy megkei esni a rokonságot az arab és a régi magyar zene között Algírban, Biszkra környékén vándorol és tanulmányozza, gyűjti az arab parasztzenét. Szabadtüzhelyek rőtldbogásű fényében hall gatja a félmeztelen, bronzfcőrű zenészeket, amint pengetik a „magudi“-t, az arab vonóshangszert, amelyet mint a csellót a két térd közé szorítva kezelnek. Öreg anyóká kat és fiatal lányokat, izmos férfiakat és megvénhedt írástudókat énekeltetett és éle tének krónikása feljegyzi, hogy valósággal lázban fetrengett azért, hogy a dallamme net finom árnyalatait, az egész hanglépés közti három harmadhangot (tehát nem egy felet, mint az európai kultúrált zenében van!) nem képes kottában feljegyezni, nem képes írásban meg rögzíteni, mert egész egyszerűen — nincs azokra írásjel. Hazatérve Bartók .sokszor mesélte, hogy ezeket a teljesen kultúrálatlan, szinte fél vad arabokat hasonlíthatatlanul könnyebb és egyszerűbb volt megénekeltetni vagy mu zsikálásra bírni, mint a városi űrfélével szemben mogorván bizalmatlan nyilteszü magyar parasztokat. BARTÓK 1899 őszén került fel Budapest re. A Zeneakadémián a zongoratanszakon Thomán István növendéke, Koesster János pedig a zeneszerzésben a tanára. És Koess ter tanár úr kettest, sőt hármast is ad diákjának. Csak iróniával gondolhatunk erre a tanári vaska lapos ságra, mint ahogy meg mosolyogni való, hogy Horger Antal sze mélyében akadt professzor, aki József Atti lát elgáncsolja, eltanácsolja az egyetemről. Első sikerét Bartók az 1903-ban kom ponált „Kossuth szimfóniáival aratta. For radalmi mű volt ez már, tíz zenei képben a magyar szabadságharcot érzéki tette meg epikus és drámai ábrázolással. Izzó haza- fiság és a nép végtelen szeretete jellemzi ezt a szimfóniát és Bartók minden későbbi ze néjét. Tüntetőén magyar ruhában járt ekkor ezzel a külsőséggel is jelezve érzelmeit. Ké sőbb letesz erről a külsőségről, de minden leírt sora, minden tette és megnyilatkozása mutatja, mennyire közel érzi magát a nép hez, hogy muzsikájának ősforrása a magyar nép művészi telküiete és nincs egyetlen kottasora, amely a nyugati zeneszerzők koz- mopolitizmusára vallana.
