Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Fábry Zoltán: Kevesebb versek - több költészetet!
domborul hóabrosz alatt, hol eddig hiányzott falat és árpalepény volt soron” Ez az új kenyérszelő élet a szerelemnek is új ízt ád: „Azt akarom, hogy fel- vidámitson, munkára serkentsen a szerelem”. Ez így sután hat, de élővé válik, közvetlenné, költészetté, amikor így folytatja: „Ha mellém ülnél, még élmondanám, hogy tegnap regqel az eső után egy kis csikó lába eltörött; futott, futott és nagy örömében nem látta a bajt s az út gödrében elterülve. bután felnyögött ” Ezt költő írta és itt költőt köszöntünk. IV. Veres János verskötetét („Ifjú szívem szerelmével”) és költészetét túláradó op timizmus jellemzi: „Egy boldoq induló e reggel! Hullámzó búza, kövér csordák, barna ifjak és derűs vének! Virul és kacag ez az ország.” Végcélt előlegez már elért valóságként: „mert már minálunk kedves törvény a testvériség”. Nála a sovinizmus „nem uszít egymásra szlovákot, magyart”, mert „nincs ma már olyan vegyszer, amely szétmarna rútul minket,” könnyen- könnyedén, valóságpróbától megszabadultan száll a dal és ezzel elveszti hitelét: realitását. Rózsaszínbe látva mindent, szertelenné válik. V ' „Ö. ha a pólusok hidege s Afrika heve támadna rárik, '< akkor sem jönnénk zavarba mi, gyémánt, vagyunk, mit nem ront semmi. se véső éle, se jég, se láng”. Papírosízű, olajnyomatos idill születik így: a hazatérő víg földműves dala, a gyárból felesége karjai közé siető, tejbe-vajba fürösztött munkás ünnepi képe. A költő optimizmusát elsősorban személyi adottsága határozza meg. Benne a forrás, ő az indíték. Derűlátásának lehet tárgyi oka. de ereje, színe, motorja, fűtöttsége, hitele maga a költő. Veres János fiatal életének alapadottsága: a tü dőbaj. Élet, ahol a „Halál makacs vendég” mint egyik versciklusának címe mond ja. Ezeket a sorokat ugyanabban az új-tátraiüredi szanatóriumban írom, mely nek Veres János már többször volt lakója és valahogy épp e versei nem találnak utat hozzám: idegenül hatnak, nem korresrpondeálnak az alapélménnyel és a szanatóriumi légkörrel. A szanatórium, betegség, halál egyéni élményét Veres János nem kóstolta ki költő mód ián. nyersen ragadta meg s így megrekedt a fe lületen. A halálmotívum költőnél horizonttágítást jelent. A nagyobb nyomás nagyobb sűrítést eredményez. Tóth Árpád tátrai líráia. Woiker költészete, vagv akár Thomas Mann Varázshegye példázzák ezt a legjobban. Veres János legegyé- rnibb élete nem ad élményével azonos mondanivalót, a halál ..ez a cfcűf nra«án- ügv” nála panírt vetél és minden hősi erőfeszítése ellenére, áloptimizmust, erőí- tetetíséget, sőt őszmtetlenséget eredményez. ..Juhász Józsi érrp ma 'üzente: sok éve nem volt ily ió termés. Halálfélelem, szenvedés. baj! lám, már el is nyelt a felejtés”. A régi költőnek betegség és halál kivédhetetlenül kora betegségét, társadalmi haldoklását idézte^ A mai beteg költőt az induló új világ magával ragadja éfc irreális önoptimizmusba kergeti, ha adottságát átugorja. A költő minden idejével, a kinti élet elkötelezettjeként, betegségében is köszönettel akar ez újnak adózni:
