Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Fábry Zoltán: Kevesebb versek - több költészetet!
. * ' I. Kezdetben volt, van és lesz hiba. Űjnak, kezdetnek, változásnak, átváltásnak ennyi az azonos kifejezési formája. A regény: összegezés, megállapodottság, ei'edmény. A líra: a folyamatban levő, a kialakulatlan, de teremtő köd, a terem tő ige. A kiöltő szava: kristályosító pont, névadás. A szlovákiai magyarság, mely 1918 után került új helyzet elé, az élménnyel véglegesen — regény formá jában — máig sem készült el, önkifejezési formája a líra volt és maradt. Jelszó, útmutatás, sugalmazás és tudatosítás, nagyrészt a líra hangján dokumentáló volt. Oj életünk eddigi tíz éve — adekvát módon — szintén a lírát hozta felszínre. A különbség mindössze annyi, hogy kifejezésében és hatásában még nem tud felmutatni Győry Dezsőkét, Földes Sándorokat, Vczári Dezsőket, hogy csak né hány nevet említsünk. Költőink — talán az egy Bábi Tibor kivételével — még nem jutottak túl a ió középszeren, ami azonban nem jelenti azt, hogy legújabb fejlődésükben ne lássunk határozott felfelé ívelő vonalat. Bizonyságul három verskötetet idézhetünk: Dénes György, Gyurcsó István és Veres János új verseit.- II. / ; ' ' \ ■ • - Tavalyi összefoglalónkban költőink alaphibáját a frázisveszélyben jelöltük' meg. Ez a tünet — jóleső módon — ritkul, de itt-ott még felbukkan és ront, bont. Ezt főképp Dénes György versei példázzák (Kék hegyek alatt), talán azért, mert hármuk közül ő űzi a legszorgalmasabban az ünnepi rigmusokon ritkán túljutó alkalmi verselést. Ha egy költő még ma sem tud többet mondani, mint ezt a vég leg elkoptatott frázist: „Döngetjük jövőnk érekapüját” vagy „zengik a munka győzelmes dalát” — akkor inkább -hallgasson. Az ügynek, az eszmének nem hasz nál vele. a költészet hitelét ugyanakkor elrontja. „Új szavak zengését” hallja, realitásuk azonban ennyi: „mélyen ködlő völgyekben félistenek énekelnek”. Új emberekről szól a vers. de amikor ezek így beszélnek: ..Mi nem fordulunk vissza már soha. hajónk kékjöblű tengeriekre tárt1”!, akkor nem tudunk átváltani a1 hétköz napokra. Magát a címadó verset lépten-nyomon frázisnyomok hatálytalanítják: ..óvjam reményünk naoloboeását...” ..Bízzak és higyjek. eljön még a nap mág lyákat rakni mély egek alatt ” Az ..Óda a hegyekhez” jól indul, aztán hirtelen kitresakUk e fellengős semmin: „ezek a büszke, dacos, szép hegyek őrzik az én emberi örök mélységemet”. Jelzésre, hasonlatra többször nem találja el a megfelelő szót. „Sóhajtó erdők zúgnak utánad”: sóhajtás és zúgás nem fér meg egy gyékényen. A mezőről ha zatartó szekerek ..az úton lustán csavarognak”, noha ezek a szekerek, ha lassan is, de cél felé tartanak: haza. „Szerelmünk fodrain kigyúl majd száz gyertyafény”: írta: Eábry Zoltán Kevesebb verset- több költészetet! 1955 augusztus—szeptember V. évfolyam 8—9, szám A CSEMADOK KULTÚRPOLITIKAI FOLYÓIRATA mmm
