Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - Sellyei József: Lelőtt paraszt a peredi sárban (rajzolta Lőrincz Gyula)
minden falubeli ember, aki beszélt nekem róla, másféle történetsori beszélt. Voltak mégis a községházán is ácsorgó falubeli emberek, de azoknak elbeszélései sem voltak egybevágóak. A segéd jegjyzök nem igen mertek nyilatkozni. De abban minden nékem beszélő ember emlékezése megegyezett, hogy az egész történetsor, a sikoltozások, a segít séget és kegyelmet kérő kurjantások nem tartottak nyolc percnél tovább a szörnyű dübörgés közepette, akkor puskadörrenés hallatszott és vége lett egy paraszti élet nek és bevégződött ama borzalmas történet, a csendőröktől meggyilkolt, „felszabadított“ „felvidéki“ magyar parasztember története. Azt már megint hihető, pontos képekben mondották el nékem a perediek, mert lát ták, mert megnézték: hogy három pikaszú- rás rettenetes hasítását látták a halott tes tén, egyenkánt is halálos sebesüléseket. Meg tudták mondani, hogy Gazsinak mindkét keze meg volt törve a kíméletlen puska ütésektől, akár bibliabéli latrok szárai. Két bordája volt behorpasztva, a tarkóján nagy, puskatustól származó ütés megfeketedett foltja látszott, már az is föltétlenül halálos seb volt rajta. No, és végül még szíven is lőtte a szakaszvezető, akinek a törzsőrmester vezényelte hangos kur jantással: — Tüzelj a bitangba! Ugyancsak tanuk által igazolt történet az, hogy a csendőrök azon az estén bezárták a községházát, .reggelig senkit nem enged tek be a szobába, a holttestet sem adták ká sirdogáió és átkozódó hozzátartozóinak. Reggel is elsőbben a kisbíróval összehivat ták az elöljáróságot, csak velük voltak bent egy ideig, falubéli rangos gazdákkal, hogy szükség esetén tanúskodök legyenek amel lett, hogy hol feküdt a halott, milyen hely zetben feküdt a községháza padlózott föld jén. Akkor a halott jobbkezében az elöl járók disznóölő nagykést láttak beleszorítva, de hát azért voltak ők elöljárók, mert is merték a falut. Például azt is tudták, hogy Kovács Gazsi balkezes ember volt, de azt is tudták mindjárt, hogy 'hiába állították be a csendőrök a halottat olyanképpen, mint hogyha ők önvédelemből lőttek volna beléje, mert igazságos vizsgálat meg kell, hogy állapítsa, hogy törött kezével élőén sem tudott volna veszedelmes sebet ütni a csend őrökön, akiknek píkái a puska végén úgyis jóval hosszabbak, mint a dásznóölő nagykés. A jegyzőköny felvétele és az elöljárók áítal való aláírása után a csendőrök kiadták a holttestet családjának. Rögtön parancsot is adtak a gyilkosok, hogy a hullát azonnal el kell temetni. De a családja brra vitte halott hozzátartozóját. Nem is merték a csendőrök megakadályozni, mert akkor az egész falu ott tolongott a községháza körül és a nyirkos őszi levegő megforrósodott a felháborodástól. Akkortól a csendőrök napo kig a községházán tartózkodtak, védelmi ál lásban magukért és a jegyzőért. A halottat még másodnapig házukban tar tották hozzátartozói, megnézte sebeit az egész failu. Sokan peredi -parasztok ‘látták a halott Kovács Gazsi sebeiben a maguk éle tének rút gennyesedéseit. Azért is tartogatták odahaza a halottat, mert az egyik rokon hirdetni kezdette, hogy emez igazságtalan eseményből országos fel háborodást kell növeszteni, mert ha szó nélkül marad a világ, akko. holnap másik, holnapután harmadik parasztember sorako zik áldozatnak az őszi táj sarában. Hogyha már a hírneves „felszabadulás“ vértanúja lett Kovács Gazsi, akkor olyan krisztusi bá ránynak kell lennie, akinek vértanúsága után a szorító kötelek meglazulása következzék. Berobogtak a rokonok Sellyére, a nyilas keresztes párt vezérségében mutogatózó já rási székhelybéli emberhez, mert emez ese mény feileményeinek gördítéséhez az ország politikai életének leginagyabb ellenzéki párt ját gondolták méltónak. A járási vezér még aznap délután kiutazott Peredre, első dolga volt talpraesett szónoklatban megígérni párt ja közbenjárását a bűnösök méltó megbün tetésére és a kártvailók kártalanítására — aztán egy pár felvétellel lefényképezte a halottat. Ami akkortól történt, az a másnapi te metés vök és a nyilas párt meglendülő tag gyűjtő agitációja a faluban és a tájék fal vaiban. Kormány ellen lázító agitációvaí dolgoztak akkor a nyilasok. A halottat 19-én eltemették a lombhullaj- totta tar akácfák alatt meglapuló temető ben. Az egész falu ott szorongott a nyúlós sárban, amikor a pap és a kántor elbúcsúz tatták hozzátartozóitól, az elevenektől. A magyar hírszolgálat akkor sem és ké sőbben sem, egyetlen sornyi hírt sem ho zott a nevezetes peredi eseményről, arról, hogy a kakastollas csendőrök, akik a magyar úri rend megszilárdító oszlopai, meggyil koltak egy parasztembert. Bűne: adósa volt a szétbomlott csehszlovák államnak és uta kat keresett, amelyeken amaz elnyomó ha talomnak való tartozása megkisebbedjék. A nyilaslapok sem hoztak hírt sehol, ka rácsony tájáig — amikor e sorokat írom — nyomát sem láttuk, hogy a nyilasképvise lők gyűléseiken, avagy az országházban or szágos botrányt provokáltak volna ki az ese ményből. A nyilasiképviselők Pereden több ször és többen is ott jártak, a sellyeí já-
