Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - Vajda József: "… S rendezni végre közös dolgainkat"
Az épülő kultúr ház. Pionír-emlékmű. Gábor úgylátszik szereti, szívén viseli a falu fejlődésének sorsát A C semadok nem segít Azzal a szándékkal indulok, illetve indultunk el Alístáíra, hogy megtudjuk, miért nem törődnek az ifjúsággal, mi lyen a kulturális helyzet a faluban? Miért nincs legalább egy kultúrszoba és miért nincs irányítva a tömegszerve zetek munkája? Először a jáiási székhelyen érdeklő dünk- Nagy megy er újjáépített főterén nagy a nyüzsgés, szombat délutáni ké szülődés, ünnep tesz. Kopaes hnak ön töznek, kiabálva nevetgélnek és a nagy tisztálkodás lendületével felhajtott por felhőkből sugárkévék rajzolódnak az ; i'inyíó nap ílevében. Érdeklődünk a JNB-an és a CSISZ járási titkárságán. Itt is, ott is bajokról panaszkodnak. Megkeressük liku elvtársat, a CSISZ aKstáli helyi szervezetének elnökét, aki itt dolgozik Nagymegyeren az Obuvá- ban. Nem valami szívesen fogad és von- tottan válaszol. Később azonban enged merevségéből és megérti, miről van szó. — Mit segít a Csemadok, milyen az együttműködés? — A Csemadok nem segít semmit A Csemadok elnöke azt mondta: aki magyar, az nem lép be a CSISZ-be. Komoly, súlyos szavak. Különösen azért, mert olyan szervezetről van szó, amely a zászlajára a szocialista ember nevelését tűzte ki célul. Olyan szerve zet felett hangzottak el ezek a szavak, amelynek első kötelessége segítem az ifjúság nevelésében. Mint nincs megértő együttműködés? Most már elmegyünk a színhelyre, A listáira. A szeszélyes és néha még zordnak is mondható április után gyö nyörű, derűs nap ragyogja be Csalló közt A haragos zöld vetés szemlátto- mást nő és a táj harmóniája a békes ség boldog érzését árasztja. Önkénte lenül tolul agyamba József Attila, a nagy proletárköltő versének néhány so ra: A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés; s rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk; és nem is kevés. A gondolat még jobban sarkal. Itt jövőnk nagyszerű távlatára kell terelni az ifjúság figyelmét, szabad tíz évünk gigantikus eredményeiről és fokozódó jólétünkről kell beszélni. S rendezni a közős ügyet Alistákm is, hogy helyéből a gazdagság, a kultúra székeljen. A krónika szerint 1268-ban a közeli Szakáloson volt a királyi ménes és a mostani Alistálon laktak az istállómes terek- Állítólag innen a község neve. A nemzeti bizottság hivatalos helyi ségében 4—5 lány foglalatoskodik, dí szítik az ablakot május elsejére. Pár perc múlva már jön is a nemzeti bi zottság napbarnított, borostásarcú elnö ke és kidolgozott tenyerével markunkba
