Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 6. szám - Veres János: Csízi jelentés
kozók pedig elégedetten dörzsölték kezüket. Szőkéknek bizonyultak a szállodák, a ven dégek a falusi parasztoknak könyörögitek, juttassák őket fedél alá. A gazdák sejtet ték, hogy ez nem lesz rossz üzlet, kiköltöz tek nyárra a csűrbe, szobáikat pedig kiadták a városi uraknak. Ellátták ókét tyúkkal, vaj jal, tojással s más hasonló földi jókkal és az ellátás árát mind magasabbra srófolták. Csíz: gyógyfürdő Gömör vármegyében — ez állt a lexikonban. A valóság' azonban azt mutatta, hogy Csíz már nem a gyógyvizé ről, hanem Anna-báljairól volt híres. A felszabadulás előtti években nagyjából hasonló volt a helyzet, csak akkor már au tók álltak a hintók helyett a szállodák kö rül. MILYEN A FÜRDŐ MA? — Csíz-fürdő — kiáltja a bamahajú ka lauzlány. Az állomásépület kicsiny, a fából épült váróterem repkénnyel van befuttatva. Megvárom, amíg felhúzzák a sorompót és átmegyek a sínen. A beutalt betegeket két- lovas kocsi várja, (kajlakalapos bácsi ül a bakon. Én gyalog vágok neki a fürdő felé vezető útnak. A fákkal szegélyezett utat kétoldalt árok követi, békanyálas víz áll benne, néhol ritkás sás nőtt belőle, ég felé mutató zöld kardpen gék. Talán három éneket is elmondhatnék a Toldiból, amíg a fürdőhöz felérek. De ezt nem. próbálhatom ki, mert biztos, hogy ha mar megakadnék és nem tudnám folytatni. Hiába, múlik az idő. - Fehérbajszú postás tolja taligán az állo másról a csomagokat. Azt mondja, a kanyar nál térjek le az útról s a gyalogjárón foly tassam utamat, arra közelebb. A homokos gyalogjáró két szélére fiatal fákat ültettek. Innen már jól látni a dom bon magasló két épületet. Ennek a domb nak a másik oldalán kitűnő dinnye terem. Csíz a dinnyéjéről is híres. Fenyők, lombos fák, díszbokrok között áll a gyermekszanatórium. Látni, hogy az eme letes épület át van alakítva. Ápolónők siet nek hattyúfehér köpenyben a dolguk után. Közel száz gyermek van itt állandóan. Csont- és tüdőnk ívű li tuberkulózisban szenvednek ezek a kis emberkék. Reggeltől alkonyaiig idesüt a nap,’ kitűnő ez a hely. Nagy a csend, csak a madarak esi vitelnek s a szel lő rázza meg olykor a fák ágait Belátni in nen az állomás felé az egész síkot, melyre mint nagy kék bura borul rá az ég. Ha vége lesz a pihenőidőnek, a kert gye pén vidám játékba foghatnak azok, akiknek az orvos megengedi. A szanatórium kor szerűen van felszerelve, nagy tisztaság ural kodik a falai között. Innen balkézre kastélyt látni, melyben a hajdani részvénytársaság egyik tagja lakott. Most a fürdőigazgatóság irodái vannak ben ne. A község egybe van épülve a fürdővel. Végigmegyek a falu egyik utcáján és elérek azokhoz az épületekhez, melyekben a fel nőtt betegek laknak. Öt van belőlük s egy kivételével mind emeletesek. A földszintes pavilonban vannak a legsúlyosabb betegek, mert szállításuk innen a legkönnyebb, nem kell velük lépcsőt hágni. Az épületek kí vülről igen szépek. A zsalus ablakok zöldre vannak festve. Ugyanilyen színűek az aj tók, az erkélyek faoszlopai és a homlokzati rész díszítései is. A főépület utca felőli ol dalán hosszú mély árkot ástak. Teherautók ról csöveket raknak le a munkások, készül az új vízvezeték. A felvételi iroda dolgozója bevezet az egyik pavilonba. Falépcsőn megyünk fel az emeletre; a lépcsőt és a folyosót sötét fu- tószőnyeg borítja. Egy-, két- és háromágyas szobák varrnak az emeleten. A bútor új, vi lágos színű. Az ágynemű tiszta, mint a hab. A szobákat a betegek kényelmét figyelem be véve rendezték be. Ez férfipavilon, a nők másutt vannak. Kimegyünk a közös erkélyre, ahol nyug ágyakon pihennek a páciensek. Szlovákok, csehek, magyarok. Olvasnak, sakkoznak, tár salognak — az orvosi látogatás idejét vár ják. Az erkély alatt liget terül el, öreg hár- sak sütkéreznek a napon. Alattuk hús ár nyék várja azokat, akik a fekvési idő letel tével sétálni akarnak. A harsak lombsátorá ban meleg szellő fészkelődik, mint kutya a kazalban. Dr. Balogh Tamás, a fürdő igazgató fő orvosa kalauzol az új ebédlő felé. Útközben elmondja, hogy Csíz eddig csak idényfürdő volt — hat hónapig volt nyitva, — de ebben az évben teljes évi üzemre térnek át. Tehát a betegek télvíz idejére is itt maradhatnak. — Kétszázhúsz ágyunk van a felnőtt be tegek részére — folytatja a főorvos — s min den ágy foglalt. Nagy gondot fordítunk ar ra, hogy a betegek ellátását állandóan javít suk. A központi fűtés már régebben elké szült, a vízvezeték munkálatait nemsokára befejezik. Megtudjuk, hogy a jód-brómos víz a csont-, izületi-, mirigy-, és bőrtuberkuló zisra van gyógyító hatással. De kezelik vele az érelmeszesedést, a perifériás érrendszer megbetegedéseit, a felső légző utak hurut jait épp úgy, mint a különféle borbetegisé- geket, női betegségéket és annak következ ményeit. — Csíz az első jód-brómos fürdő Szlo vákiában — közli Dr. Balogh, — a köztár saságban pedig a második helyen áll, Darkov mögött. A gyógyulási statisztika állandóan
