Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 6. szám - Veres János: Csízi jelentés
emelkedik, a gyógyeredmények igen jók. Évente átlag ezer embert küldünk gyógyultan haza s ezeknek nagy része rögtön munká ba is foghat. ivókúra, kádfürdő, inhaiáció, borogatások, masszázs, fizikális therápia, diéták: ezek a betegek kezelésének eszközei. Szívderítő látvány az új ebédlő, amely nem régen készült el az egykori bálterem he lyén. Az olajos padlót kőkockák váltották fel, a falakon világoskék faburkolat, kétol dalt a neonvilágítás csövei. Oly ragyogó min den, hogy porois cipőmmel félek belépni az ajtón. Asztalok, székek, evőeszközök: min den új, minden csillog. A terem végében er kély is van, ha valamilyen előadást rendez nek, az erkélyen helyet foglalhat a közönség egy része. Csempével borított folyosó vezet a tálalókba és a konyhába, mely korszerű berendezéssel van ellátva. Főkötős, köpenyes asszonyok sürgölődnek mindenfelé. Letérünk ahhoz az alacsony épülethez, amelyben a fürdőszobák vannak. A hosszú folyosó két oldalán nyílnak az ajtók a kabi nokba. Van egy és kétkádas fürdőszoba, A falak itt is csempézettek, minden helyiség ben fehér bőrrel bevont díványt látok, melyre fürdés után a beteg, lepihenhet. Észrevehető, hogy az ablakokat nemrég fes tették. Természetesen zöldre, mint egye bütt. — A betegek napirendje pontosan van beosztva — mondja a főorvos, — szórakozá sukról pedig a fürdő kultúrfelelőse gondos kodik, A betegek magúk is rendeznek műsort« esteket, de gyakran ellátogatnak Csízre a városi esztrád-együttesek is. A páciensek a kultűrfelelős vezetésével csoportos kirán dulásokra járnak, Domicára, a dobsinai jég- barlanghoz, Betlérbe. — Az új kazánház — mutat előre Dr. Balogh, — Építését néhány napja fejezték be. Búcsúzás közben örömmel mondja, hogy tavaly óta két kollégája segít neki. Addig ő volt az egyetlen orvos a fürdőben. Azt mondják, mindenkit megismerni ar ról, hogyan fog kezet. A gyógyfürdő főor vosának kézfogásában kemény akaraterőt ér zek. Biztos, hogy (betegeinek szentelt élete hátra lévő részében is azon lesz, hogy a für dő jóhírét tovább öregbítse. * * * A megváltozott társadalmi rend nagyot fordított a csíz! fürdő életén. Ma a gyógy víz a dolgozóknak adja vissza erejét, egész ségét. Hajdan a munkás, ha megbetegedett, az eresz alatt üldögélt, amíg a halál el nem ragadta. Most az állam szanatóriumában gyógyulhat. Az egykori dáridók és Anna- bálok Csíz-fürdője a népet szolgálja. A SZÖVETKEZETRŐL Ami a falut illeti — hogy a költő szavai val éljek — ott „konok tengelyén“ nehezen fordul meg a világ. Megírták már többször, hogy a szövetke zettel bajok vannak. Arra próbálok most feleletet keresni, mi a bajok oka? Hogy a szövetkezetnek miért kevés a tag ja, erre könnyű válaszolni. Az emberek — látván a szövetkezetben uralkodó áldatlan állapotokat — nem mertek belépni. S hogy a szövetkezet máért gazdálkodott ráfizetéssel, annak két oka volt: a rossz vezetőség, és a — múlt. A régi vezetőséget leváltották. Az új vezetőség elérte, hogy az idei tavaszi munkákat idejében elvégez ték és elhatározták, hogy a 'harmadik negyedévben felépítik a modern sertéshizlal dát. De a múlt? Hogyan befolyásolhatja a múlt a szövetkezet sorsát? A felszabadulást megelőző évtizedben a csízi gazda, ha mondjuk hat hold földje volt, abból ötöt bérbe adott. Szobáit a fürdőven degeknek adta ki s csak azzal törődött, hogy a tej, a tojás meg a csirke rendelke zésére álljon a lakónak. A csízáek így aránylag keveset dolgoztak s a földért ka pott bérből és a fürdővendégektől besze dett pénzen urasan éltek. A külsőségekben az urakat kezdték majmolni, gyermekeik is eltanultak azoktól minden rosszat. Ha ezt tudjuk, nem meglepő, hogy Csí zen ma is többet kémek a mezőgazdasági termékekért, mint egyebütt, hogy az ifjú ság csőnadrágot és csíkos harisnyát visel s hogy az EFSz-tagok nem dolgoznak rende sen, mert évtizedek (folyamán beleszoktak a dologtalan életbe. íme, a múlt keze kinyúl a sírból és gal léron ragadja az embert, hogy visszatartsa, ne engedje előre. A szövetkezet új vezetősége lelkesen gyüdkőzött neki a munkának. Ha a szövetke zet belső dolgait rendezi, ez nagyban segít majd továbbfordítam a „konoktengelyű“ vi lágot. A CSEMADOK Én még nem láttam két ilyen erős, meg termett embert! Azt hinnéd róluk, hogy birkózók, vagy súlyemelők s kiderült, hogy az egyik Kollár László, a Csemadok-csopört elnöke, a másik meg Demeter Lajos, a szín játszók rendezője. Kollár elvtárs foglalkozá sára nézve általános iskolai tanító. Fele ségével együtt — aki kitüntetett tanítónő — nevelik az öt évfolyamú iskolában a ma gyar gyermekeket. — Három esztendeje, hogy megalakult a helybeli Csemadok — meséli Kollár László — s a színjátszók elsőnek a „Szabad szél“
