Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1. szám - Gyurcsó István: Igaz szóval - Fecsó Pál: A szomszédék kéményére
nek is ezáltal élményt. Mert a jó népi mű vész átéli az éneket, vagy táncot, teljesen magáévá teszi úgy, hogy a tánccal, vagy énekkel velejáró érzéseit, gondolatait is hozzáadja, kifejezi. Legközelebb egy fonójáték és több kisebb gyermekjáték betanulását tervezzük. Az anyagot már nagyobbrészt összegyűjtöttük, hátra van még rendezése és értékelése. űrnél a feladatnál is hasonlóan járunk majd el, mint a lakodalmasoknál: a ballada játék keretét, a fonót előre megtervezzük és azt a gyűjtött anyaggal kitöltjük. A fe szültebb cselekményü fonó-játék a legki sebb részletekben is pontos kidolgozást kí ván, amihez elengedhetetlen, hogy aki a színpadon van, a játék minden mozzanatát ne csak a szerepe, hanem a játék egésze szerint is átélje. Ebben az évben első ízben iktatunk be műsorunkba gyermekjátékokat is, hiszen iskolánk óvónőképző intézet. Nagy nehézségeket okoz nekünk továbbra is a népi díszítő művészet (népviselet, szín padi díszítés) kérdése, aminek megoldása szintén' a néprajzi szakkör, illetve a népi együttes munkakörébe tartozik. Ezeket a problémákat van hivatva meg oldani a komáromi pedagógiai iskola népraj zi szakköre működésének ötödik évében. Reméljük sikerrel, amihez azonban ez úton is kérjük a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes és a Magyar Területi Színház további segítségét. Megoldani ezeket a feladatokat, jelenti egyben sike resen megközelíteni munkánk végső célját: tanítványaink lelkében meggyökereztetni, szükségletté tenni a népi kultúrát. Ez pedig a szocialista iskola elsőrendű feladata, mert a népi hagyományokon épülő hazafias neve lés a szocialista társadalom kiformálásának egyik fontos tényezője. Munkánk, a néprajzi szakkör munkája még kezdetleges, de vannak már eredmé nyeink. A jövőben munkánkat tudatosabban akarjuk a hazafias nevelés szolgálatába ál lítani, hogy a tanulók forradalmi nemzeti öntudatát és a proletár nemzetköziség ne mes érzését ezzel is elmélyítsük, megszív lelve Zsdánov elvtárs tanítását: „A nemzet köziség éppen ott születik meg, ahol a nem zeti művészet virágzik“. MÖZSI FERENC Igaz szóval A szomszédék kéményére A versből kilóg a szempont lába. Jambusban írjuk az aktivitást. Adagoljuk, osztjuk rímbe rántva a rigó füttyét, pacsirta dalát. Három betűnyit a napsugárból szövünk be titkon a sorok közé, a szerelemből csak annyit, hogy abból a lóláb ne Játszódjon kifelé. De hogy gond, tövis útunk szegélyén sorban állnak mint Medúza-fejek, arról költő, módjával beszéljél, mert hát... a versek mit segítenek? Pedig még mennyi konokság okát szükséges bedalolni a mába, hogy lehulljanak mind a Medúzák, hogy kiforduljon a tövis szára. — Igaz szóval és hittel a versek jó fegyverek ma is, jó barátok. A költőkön múlik, mennyit tesznek, hogy mennyire jó fegyverkovácsok. Gyurcsó István A szomszédék kéményére rászállott a gólya, eggyel több lett a családjuk hajnal virradóra. Lett is aztán gondja, dolga a boldog apának, kocsit szaladt venni újszülött fiának. Őt még karcban ringatták el, ha aludni vágyott, és ágy helyett földre dobtak egy-két krumplis zsákot. A fiúnak kocsit vettek $ csörgőt kis kezébe, egy csillaggal több futott fel boldogan az égre. Az újszülött őrömére pohár koccan össze, legyen élte oly csillogó, mint e bornak gyöngye. Nőjjön nagyra egészségben szívemből kívánom, ‘és hazánknak igazszívű polgárává váljon. Fecsó Pál
