Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Veres János: Tavaszi látogatás Osgyánban
Bégetésben nincs hiány. De sajtban meg gyapjúban sem lesz. A legkisebbek rno~ . hón bökdösik anyjuk hasát. Kétszáz juh már kint harapja a füvet a legelőn. Előkerül Bisziránszky Márton is, aki Földi Istvánnal együtt a legjobb juhász. Földi elvtárs is sokat nélkülözött, míg a Szalvendi 1 iraságot szolgálta. Ma vidá man él, a baj elszállt, mint a pipája füstje, 'amit a tavaszi szellő kapkod széjjel. A tyúkfarm legnagyobb épülete egyelőre raktárul szolgál. Kisebb faházban van a baromfi. Nagyon nedves ez a tájék. Néhol bokáig járunk a vízben. Jó volna, ha az alácsövezést még ebben az évben elvégeznék. Deszkahídon dobogunk át, alattunk sárgán siklik a bővizű Szuha. A kertészei földjét műtrágyázzák. A melegágyakban már kibújtak a paprika és paradicsom apró levelei. Király elvtárs megtörli homlokát s a déli irányban húzódó dombokra mutat, — Hat hektáron termett ott tavaly szőlőnk — mondja, — az idei szüretre maga is eljöhetne. Mikor magamra maradók, gyors számvetést csinálok. Amit itt láttam, nagy gazdagság. S amit láttam, az Osgyán jelene. Ez a jelen olyan, mint egy mosolygó barát, akii az ember szívesen von keblére. át a kulturális élet? — kérdezheted, kedves olvasó. Igazad van, az még hÁtfa van. Gálát István, a Csexnadok titkára, a Zsaluzsány felé vezető utcában lakik. Kakas áll a kapu előtt, mint valami cerberus. Csillog a sötétkék farka. — 1949 májusában Péntek Barna és én alakítottuk meg a helyi csoportot — meséli Gálát elviérs >— s ebben nagy segítségünkre volt Orosz József, a nemzeti bizottság elnöke. A kezdeti nehézségek leküzdése után a szín játszócsoport elkezdte munkáját. Előadták többek között a Falu rosszát, a Csikóst, ta Dankó Pistát és a Liliomfit. A Dankó Pistával Rimaszombaton is vendég szerepeltek. Most Móricz Nem él hetek muzsikaszó nélkül című darabját tanulják. A csoport több tehetséges mű kedvelővel dicsekedhet. — Gyakran rendezünk tarka estet — folytatja a titkár — és sok egyfelvoná- sost adtunk már elő. * A. tánccsoport három éve működik, Gyurcsics Istvánná vezetésével. A múlt évben előadásokat tartották a tagság részére a föld keletkezéséről és az ember származásáról. Az énekkart ebben az évben alakítják meg. Irodalmi vitaest még nem volt, mert a tanítók csak a nemrégiben kapcsolódtak be a Cse- madok munkájába. Ügy látszik, hogy sok Csemadok-csoportban mostohagyerek az irodalmi vonal. Százhúsz könyv van a Csemadók helyiségében, ezeket nemsolcára két új szek rényben helyezik el. A községnek külön könyvtára van, köteteit az idén megnyíló olvasóterembe fogják szállítani. Sokan olvasnak a faluban, Mikszáth és Jókai müvei- a legnépszerűbbek. A politikai irodalom termékeit is sokan keresik. Ide je, hogy az elolvasott könyvekről ankétot rendezzenek, a tanítóság irányításával. Megismertem egy falut, amely tíz éve szabad. A szövetkezeti tagok szép há zakban lakvak, rádiójuk van, 2—3 mázsás disznókat öltek. Az emberek — mun kások, földdel dolgozók és értelmiségiek — elégedetten élnek. A gazdag föld, melyből a nép ki volt tagadva — ma az Övé. Mindebből nem nehéz megérteni, hogy a szabadság sokat ér. Megyek az állomásra az úton, amelyiken a szovjet katonák közeledtek a falu felé. Elmegyek egy rög mellett s nem tudom, nem csepegett-e éppen reá a vér egy fiatal katona szívéből. A vér, mely piros volt, mini a csillag a sapkáján, mint a hajnal az osgyáni dombok felett« , ff. egyek egy faluból kifelé, amelyre alig több, mint tíz éve ragyogott rá a szabadság hajnala. Az igazi élet akkor született. És tehát most — kissé megkésve ■— születésnapi jókívánságom mondom el, amikor Osgyánnák. százszor tíz békés, szabad esztendőt kívánok.
