Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 4. szám - Testvérharc (Gömöri népballada, feljegyezte Kovács István)
T estvérharc (Gömöri népballada) Feljegyezte: Kovács István Dinom-dánom-, szüreti bor! A szív és vér tüzesén forr! Táncolnak a lányok, — Fénylik a bokájok; Bokros Pista kurjangat is: „Húzzátok cigányok!” Bokros Pista középre áll, Szembe vele Tóth Panna áll; — Lángol az orcája, Festék se' kell rája! — Bokros Laci nézi, nézi Testvére hogy járja ... Cseng a jókedv, — zeng a nóta. — Á szép Panna hogy aprózza! — Bokros Laci nézi, — Aztán táncra kéri! — Bokros Pista szemével int: „Nem adja még néki!” — Dinom-dánom, szüreti bor! A szív és vér lángolva forr! — Cifrázzák a lányok, Repül a szoknyájok, — — Bokros Laci szégyenében Nem is néz reájok ... De a Panna égő szeme Egyszer mégis megkereste; S annak a szúrása, Hívó gúnyolása Azt villantja Laci felé: „Széoyela magad, gyáva!” ... Bokros Laci hazaballag, — Csizmája már csupa harmat, A hold is oly néma, Mint egy csupasz vén fa, Csak a Laci gondolatja Rezzenti meg néha ... Odahaza az udvarban Félhomály és csendesség van; — Aluszik itt minden — Keze a kilincsen — „Azt hiszed, hogy gyáva vagyok?” S visszafordul innen! Kialakult a gondolat Végleg már a szíve alatt; — Fejszét vesz kezébe — ... Szinte cseng az éle ... S ahogy lopva visszaoson Ráhull a hold fénye ... A hegy alatt zúg a cserjés: „Bokros Laci, mily útra mész?” Meg is rezzen tőle, És figyel előre — — Bokros Pista! ezt dalold már: „Kinn a temetőbe'...” A holdvilág nyugovóra áll A szőlőhegy vérfáinál... S árnyék hull a tájra, Mintha arra várna Mikor kéri segítségét Tóth Panna babája ,.. Bokros Laci az útra lép, Ottan várja a testvérét.., — És nem gondol másra Csak a szép Pannára! — Meg arra, hogy a fejszéjét Meleg vérbe mártja ... ... A homályban zúg a cserjés, Bokros Laci, mily útra mész?! — Már ő ezt nem hallja, És lendül a karja, — De a keze mozdulatát Egy ág visszatartja ... — És a fejsze földre esik, Egyet-kettőt hemperedik, — Pista hajlik érte; Döng a szívverése — — Ah, most mi lesz? — Visszaadja A Laci kezébe!!! És köröttük zúg a cserjés: „Pista, Pista, hát mégis élsz?” Könnyes szempillája E kérdést nem bánja. — Győzelmesen néz bele a Testvére arcába ... Bokros Laci soká állta Hogy nézi őt testvér-bátyja ,.. — S fejszéjét eldobva Léptek az avarban .. . — S Bokros Pista lábainál Sírt soká zokogva ... ... Kelj fel testvér, — s menjünk haza, — Volt a Pista első szava — S kibékülve halkan Léptek az avarba ... — Megbékéltek, megtisztultak E szótalan harcban ... Évek teltek, évek múltak, — Tóth Panna még mindig mulat! — De Pista se' kérte, Meg Laci se' kérte, így lett a szép híres Panna „Mások” felesége ...
