Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Rýl Ernő: O. B. Lepesinszká a sejtkutatás forradalmasítója
chowistál$ szerint hiába bizonyította be Darwin, hogy a magasabbrendű élőlé nyek az alacsonyabbrendűekbol keletkez tek fejlődés (evolúció) útján, az első egysejtű lény mégsem keletkezhetett semmiből, csakis természetfölötti erő te remthette. Virchow szerint a sejt „örök'', hiszen a végtelenségig osztódik ketté, majd ismét ketté és változatlanul viszi át az öröklődő tulajdonságokat, — ezért vált tana a reakciós átöröklési elméletek alapjává. A haladó tudósok előtt nyil vánvaló volt, hogy itt nagy tévedés történt, a sejt maga nem lehet az élet kezdete, mert akkor mi töltené ki az élettelen és élő természet közötti űrt, amelyek végeredményben azonos anya gokból (elemekből) állnak? Hiába, a virchowisták ledorongoltak, elhallgattat tak mindenkit, O. B. Lepesinszká a sejthártyát vette tüzetes tanulmányozás alá. (A sejt sejt magból, protoplazmából és sejthártyából áll.) Eközben látta meg, amit még előtte nem látott emberi szem: hogyan kelet kezik a sejt élő anyagból. Az élő anyag nem más, mint olyan fehérje, amely még nem alakult sejtté, de rendelkezik az élet sajátosságaival, vagyis anyagcserére képes, táplálékot vesz fel a környezetből és bomlástermékeket választ ki a kör nyezetbe. Kedvező feltételek mellett az élő anyag sejtté szerveződhetik. Ezzel a felfedezéssel — mint maga Lepesinszká mondja, — nagy fehér folt került le az élet térképéről. (A fehér folt a térképen az ismeretlen területet jelzi.) A kutatás magához az élet for rásához jutott el. Az első sejt az élő anyagból keletkezett, külső körülmények kedvező hatására, fejlődés útján. Igen ám, de miből lett az élő anyag? Nyil ván az élettelen anyagból, bár ez a kérdés már nem tartozik Lepesinszká közvetlen kutatásainak körébe, de köz vetve erre is rávilágít. Virchow reakciós elméletét O. B. Le pesinszká kézelfoghatóan és végérvénye sen megdöntötte. HOGYAN KELETKEZIK A SEJT? Valamikor úgy tanultuk, hogy a tojás sárgája csak arra való, hogy táplálékul szolgáljon a tojásban fejlődő csírának. O. B. Lepesinszká betekintett ’ a tojásba, a természetnek ebbe a csodálatos kis műhelyébe, s meglepő eredményre ju tott. Hogyan lehet a tojásba benézni úgy, hogy ott valóban életfolyamatokat fi gyelhessünk meg? Lepesinszká csülám- ablakocskát helyezett az egyenletes me legen tartott tyúktojás héjába. A meg figyelést ultropak mikroszkópon végezte, amelynél a megfigyelés tárgya nem alul ról kap megvilágítást, mint a közön séges mikroszkópban, hanem felülről s így alkalmassá válik nem áttetsző tes tek tanulmányozására is. Ezzel a mód szerrel az élő, fejlődő tojásban különös dolgokat figyelt meg. Bebizonyította, hogy a tojás sárgája nemcsak tápanyag, hanem élő anyag is. Ebben az élő anyagban a fejlődés fo lyamán sárgája gömböcskék keletkez nek, amelyek fokozatosan sejtté alakul nak, a sejtek pedig résztvesznek a csibe testének felépítésében. Hasonló megfi gyeléseket tett más madártojásokban és a halikrában is. Kétség nem férhet a sejt keletkezé sének e döntő bizonyítékához, mert Le pesinszká és munkatársai le is filmez ték, mi történik a tojásban. így a sejt csodálatos „élettörténete", a sárgájagömb fokozatos sejtté alakulása bármikor le vetíthető. Nem kevésbbé meglepő az a kísérlet, amelyet a hidra testének szétroncso- lásával végeztek. A hidra regenerációs képességéről nevezetes, vagyis pótolni tudja elveszített sejtjeit, szöveteit, szer veit. Az alkalmatlan anyagban, amely a hidra testéből maradt s amelyből a véletlenül épen maradt sejteket is eltá volították, tehát egyetlen sejtet sem tar talmazott, a kutatók szeme láttára ke letkeztek apró gömböcskék s ha ezek hez tápanyagot adtak, a gömböcskékbol sejt alakult. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak az élő sejt keletkezett valamikor régesrégen élő anyagból, hanem ez az átalakulás a természetben ma is mindennapos jelen ség. A sejtek továbbszaporodása osztódás sal történik, de az sem úgy, mint aho gyan azt Virchowék elképzelték. Mikor a sejt „osztódik", nem két egyenértékű új sejt keletkezik, hanem egy anyasejt, amely fokozatosan öregszik és egy le ánysejt. Lepesinszká ezzel is a dialek tika, az örök mozgás törvényét igazol ta: mint minden más élőlény, a sejt is születik, fejlődik, változik és elmúlik. MIT JELENT MINDEZ A GYAKORLATBAN? A fiatal Olga Lepesinszká tudatosan vette fel a harcot az emberi szenvedés, a betegség, a korai elmúlás ellen. Az-
