Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Új szlovák opera
óta is minden egyes cselekedete, min den tudományos felfedezése ezt az egy célt szolgálja. Azért kutatja a sejtek életét, fejlődé sét, „öregedését”, mert az emberi életet szeretné meghosszabbítani. Anyagokat keres, amelyek a sejteket „megfiatalít ják” (szódabikarbóna), mert hátha ezek kel is hozzá lehet járulni az öregedés elodázásához? — Százötven év legyen az átlagos emberi életkor — tűzi ki a szá munkra még túlságosan merésznek tűnő célt, s tudja, hogy az ő hazájában ez sem elérhetetlen. Nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a hosszú, boldog és alkotó életre látha tatlan ellenség leselkedik: az egysejtű baktériumok és a sejtté nem alakult, de élő és szaporodó víruszok, amelyek a sejten inneni élet kellemetlen bizonyíté kai (influenza, kanyaró, fertőző sárga ság, stb. kórokozói). — Az ember, aki legyőzte az óceánt, — panaszolja — aki szárnyakon repül a levegőben s kihozza az energiát az atomból, az ember, ez az óriás meghalhat jelentéktelen ok, szabad szemmel nem látható mikroba miatt. — De az ő kutatásai új lehetőségeket mu tatnak a kórokozók, a mikróbák elleni harcban. Az emberi szervezetben néha különös sejtek jelennek meg és kezdenek félel mesen szaporodni; rákos daganat kelet kezik. De a rákkutatás is felhasználja Lepesinszká laboratóriumának eredmé nyeit. Máskor viszont szükség van a szerve zetben új sejtek soronkívüli keletkezé sére, például sebesülésnél, új szövetek alakulásakor. Lepesinszká felfedezései nyomán új irányt kap a sebkezelés (pl. vérrel való gyógyítás) és a szövetátülte tés megoldása. Se vége, se hossza gyakorlati alkal mazásának, például a mezőgazdaságban, új állat- és növényfajták létrehozásánál. Csupa fontos gyakorlati kérdés, új prob léma, ahol még sokat kell kutatni, sok- mindent felfedezni. Ezért hajol ma is fiatalos érdeklődés sel a mikroszkóp fölé a fehérhajú asz- szonytudós, a Sztálín-díj és egész sor egyéb magas kitüntetés tulajdonosa, aki nem kér ünneplést és érdemeit szereti áthárítani az egész munkaközösségre. Mintaképe az igazi szovjet tudósnak, aki a tudomány lelkes, fáradhatatlan szolgá latában egy célt lát: az emberi élet bol dogabbá, teljesebbé, tökéletesebbé téte lét. ián Cikker munka közben. A szlovák zenei-drámai alkotások kincsestára új, eredeti művel, Ján Cikker, az ismert zeneszerző „Jáno šík” című operájával gazdagodott. Ján Cikker, a bratislavai zeneművé szeti főiskola Csehszlovák Békedíjjal kitüntetett docense. Cikker már a prágai konzervató riumon folytatott tanulmányai alatt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Jánošík témakörből operát írjon. De a librettó akkori feldolgozása nem volt realisztikus és a hallgatókat a Jánosikról szóló mesék és legendák világába vitte volna. 1950 nyarán kez dett foglalkozni újból ezzel a gondo lattal, amikor a Nemzeti Színház ki váló tagja, Štefan Hoza megírta a librettót. Ján Cikker 1950 novemberé ben kezdett el dolgozni az operán és a partitúrát 1953 júniusában fejezte be. Az opera hat képe Jánošík élete utolsó két évének történetét öleli fel. Cikker Jánošikja nem legenda- szerű mesebeli alak. Olyan ember, aki mélyen szereti megalázott, meggyötört népét. £s ez a szeretet ad erőt és bátorságot hőstetteihez az emberte len feudális földesurak elleni harcá ban. Cikker „Jánošík“ cimű operáját a bratislavai Nemzeti Színház opera együttese november 10-én mutatta be Tibor Frešo vezénylésével Miloš Wasserbauer rendezésében. RÝL ERNŐ. Új szlovák opera
