Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 11. szám - Szűcs Béla: Egy szép szovjet-örmény ifjúsági könyv
álmodozó minisztert aztán felébresztik, s drámai módon kijó zanítják a gyorsan pergő februári eseményok. Ján Drda kitűnő novellista. Novellái formájukat tekintve Maupassantra emlékeztetnek, légkörük pedig Neruda írásaira. Mégsem lehet azt mondani, hogy Ján Drda epigon, mert a ta nítvány sok vonatkozásban újszerű s hangja egyéni. Drda világosan látja, hogy a nép szenvedéseinek mi vethet vé get; látja a célt, s ezért a célért harcol minden egyes sorában s mondatában. Egy-egy elbeszélése egész regényt mond el drá mai gyorsasággal. (Vörös Tortiza) A szereplők csak meg-meg- villannak, mégis sorsuk sokszor többet mond,, mint egy egész tankönyv. Egyes novellák epizódsíerűek, s ezek az epizódok megvilágítják a cseh nép évszázados harcát, nyomorát stb. (pl. Angyal járás, Nagy idők tanúja). A kötetet Tóth Tibor ültette át magyar nyelvre. Külön di cséret illeti meg a fordítót, hogy az elbeszélések nem vesztet tek szépségükből s az eredetit híven tükröző kitűnő fordítás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Ján Drda novelláskötetét a dol gozók olyan szeretettel fogadják és olvassák, amilyen szeretet tel őket írójuk megírta. Szabóimba!y András. Egy szép szovjet-örmény ifjúsági könyv Az ifjúsági irodalom egy-egy kiváló alkotását szívesen ol vassák felnőttek is. A klasszikus ifjúsági és gyermekirodalom élvezetes, szórakoztató olvasmányt nyújt az ifjú, kalandos éve ket messze maguk mögött hagyó felnőtteknek is. Ilyen szép if júsági könyv Vahtang Ananyan szovjet-örmény író „Gyermek évek a hegyekben“ című műve, mely gazdagon illusztrálva nemrég jelent meg a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadónál. A természet alapos megfigyelése jellemzi a könyvet. Nem is csodálható, hogy az író az állatok, a hegyek világát olyan köz vetlenül' ismeri, hisz a kis Vahtang alig 14—15 éves suttyó, ami kor már farkasokra, medvékre vadászik és a messzeföldön híres vadásztól, Szakar apótól tanulja a vadászat mesterségét. A szerző keveset ír a társadalmi harcokról, de a kedves, meg ható történetekből mindenütt érezzük a dolgozók nehéz küz delmét, kenyértelen, Ínséges életét, amelyben a hűséges pász torkutya kölykeit azért kell elásná, mert lehetetlen az eltartá suk, amelyekben az éhező szegény ember a maga számára csak titokban lőhet a dús vadállományból, s a rongyos pásztoríiú- tól, Szimontól a nyalka, nagyképű erdészcsemete rabolja el szép atzerelmét. . Az egyszerű ember gyermeke nem művelődik könyvből a cári Oroszországban, a természettől és az öregek tanácsaiból, el beszéléseiből tanul. A hegyek között mégsem lesz durvalelkű vadóc. Leengedi fegyverét, mikor a szárnyai alatt fiókéit rej tegető vadgalamb anyát megpillantja, elengedi a síré vadlúd foglyul ejtett kicsinyét és benépesíti pisztrángokkal a hegyi pa takot ott, ahová a vízesés miatt nem tudnak feljutni. Egyik-másik történet végén szűkszavúan utal az író a szov jet rendszer alatt megszépülő, szabad életre, arra, hogy hová jutottak az új rend építésében a gyermekkori játszótársak, a kalandos történetek hősei. Ezzel a szép könyvvel gazdagodik ifjúsági irodalmunk és egy távoli nép előttünk ismeretlen tehetséges íróját ismerjük meg Vahtang Ananyanban. Szűcs Béla.
