Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 10. szám - Sándor Gábor: Rizstermelők
Felhőtlen, tiszta az égholt. Az augusztusi nap szokatlan melegen süt, szinte éget. Olykor-olykor gyenge szél csap fel az országúton, de ez nem hűsít, sőt érez ni melegét, s egészen kiszárítja az em ber torkát. Ilyenkor még a föld is süt Az utas hamar megszomjazik, megizzad. Hűs vízre lenne szüksége a toroknak, langyos dunai vízre a testnek. Kanális szeli ketté az országutat. Kis vashíd áll felette, így a közlekedés zök kenőmentes. A kanálisparton, fürdőru hában fiatal lányok sütkéreznek. Bőrük egészen pecsenyepiros a nap erős su garaitól. Egy részük a vízben lubickol, élvezik a fürdés örömeit. Egész közelről motor dübörgése hallatszik. Ez nem traktor, sem autó, vájjon mi lehet? A kis hídon túl balra kanyarodik az út. Megáll az ember. Meg kell állnia, mert nem mindennapi látvány, ami sze mei elé tárul. Rizstenger terül el par cellákra szétosztva. Sokan meg sem is mernék, hiszen nemrég honosítottuk meg hazánkban. Itt áll előttünk ez a melegégövi növény, buján, zölden, egész ségesen. Két motor hajtja a pumpát, amely szívja és nyomja a kanális vizét a rizs- földre. Király Antal olajosán bújik ki a motorok közül. Az egyik szíjjal volt valami baj, azt segített megcsinálni. Király Antal a csilizradványi szövet kezet rizstermelőcsoportjának a veze tője. Ott áll fenn a töltésen, s megtör- li izzadt homlokát. Rég várta már ezt a meleget. Elégedetten néz körül. Nem tud eléggé gyönyörködni munkája ered ményében, az augusztusi napsugárban fürdő virágzó rizskalászokban. Most már igen. Szép a rizs. Kiheverte az idők vi szontagságait, a hideget, a Duna áradá sakor pedig a feltörő talajvizet. Ne gon dolja azt senki, hogy víz és víz között nincs különbség. A talajvíz bizony nem kedvezett a rizsnek, mert nem tudott felmelegedni, így a növény szára és le vele megsárgult. A talajvíz kimerítette, kiszapulta a föld táperejét, a növény nem fejlődött, satnya lett Mikor a víz visszahúzódott medrébe, volt mit hely rehozni Király Antalnak. Gyorsan csele kednie kellett, itt volt a kalászhányás ideje, ezért az árasztóvízbe egy és fél- mázsa műtrágyát kevertek hektáron ként Szuperfoszfát, káli és ammóniák adagolásában. Most már a rizsen nyoma sincs a rossz időnek. Sárga virágpihékkel van tele a szép rizskalász. Vidám nóta hallatszik az egyik rizs- 43 parcelláról. Lányok, fiúk már harmad szor gyomlálják a rizst Ajkukról bol dogan száll a dal:
