Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 10. szám - Fónagy István és Soltész Katalin: A mozgalmi nyelvről / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
£zeves$üU, Ápoljuk Anyanyelvűnket A mozgalmi nyelvről írta: Fónagy Iván és Soltész Katalin A MOZGALMI NYELV „SZŰK KERESZTMETSZETE”. Egyre gyakrabban hallani a tudatosí tani szót. Ez önmagában nem lenne még meglepő vagy aggasztó. A tudatosítás lényeges dolog. Engels kifejti például, hogy a társadalmi fejlődés törvénysze rűségeinek tudatosítása nélkül játéksze rei maradunk ezeknek az ismeretlen ha tóerőknek, ahogyan a természeti erők játékszerei voltunk mindaddig, amíg fokozatosan egyre jobban meg nem is mertük a természetet A baj az, hogy tudatosításon merőben mást ért a mozgalmi zsargon, mint a marxista irodalom vagy általában az irodalmi nyelv. A szó eredeti, helyes értelme szerint azt tudatosíthatjuk, ami saját létünkkel kapcsolatos, amit ho mályosan, Ösztönösen érzünk, de nem tudunk még világosan megfogalmazni. Tudatosíthatom magamban, hogy valakit miért szeretek vagy nem szeretek. A zsargonban egészen más a szó je lentése. Gyakran hadiunk ilyen monda tokat mint: „Tudatosítani kell, hogy a holnapi értekezlet elmarad." De mikor valaki azt mondta: „Tudatosítani kell az elvtársaikkal, hogy holnap pontosan öt órakor ott legyenek", csak annyit akart mondani, hogy az elvtársakkal tu datni, közölni kell, értesíteni kell őket róla. Megsínylette a felajánlás szó is a be szélők gondatlanságát. Czuczor-Fogarasi: A Magyar Nyelv Szótára (1862—74) sze rint „valamit magasabb lénynek, na gyobb rangú embernek vagy nemesebb célból öntagadással odanyújt, odaszán." A következő példákat hozza: „Felajánla ni istennek szándékainkat, életünket. Hazánknak erőnket, vagyonúnkat fel ajánlaná". — A múlt század második fe lének irodalmában ilyen mondatokban találkozunk a szóval: „Szívét és kezét egykori választottjának hűségesen fel ajánlani" (Jókai), „szolgálatot felaján lani" (Arany). Ma leggyakrabban mun kafelajánlást értünk rajta. — A dolgo zók többnyire valamilyen ünnepi alka lom tiszteletére ígérettel vállalják, hogy eredményesebb munkával járulnak hoz zá a szocializmus mielőbbi megvalósítá sához. Ezt a szót is felőriéssei fenyegeti a mozgalmi zsargon, a pontatlan, pon gyola használat. „Ez a felajánlás nem csak szóban történt, hanem tettben is" — írta dolgozatában egy tizennyolcéves leány. A felajánlás csak szóban vagy írásban történhetik; más kérdés, hogy teljesíti-e valaki azt, amit felajánlott, vagy nem. Ez azonban nem változtat azon, hogy a szó jelentéskörét helytelen önkényesen kibővíteni, és a szóba be kebelezni a „munka" (vagy „tett") szó jelentésének jelentékeny részét, ahogy az ebben az esetben történt A beszéd ben meg kell különböztetnünk e ket tőt. Helytelen elmosni a határt a fel ajánlás és a teljesítés között. A felaján lást és a felajánlás teljesítése érdeké ben végzett munkát keveri össze egy másik hasonló korú leány is, amikor azt írja, hogy: „Az üzemekben nagy lel kesedéssel végzik dolgozóink felajánlá saikat a kongresszus sikeréért." A fel ajánlást teljesítjük, elvégezni a munkát szoktuk. A teljesíteni sző eredeti jelentésének halványulására mutat a következő mon dat: „Mi meg jó tanulással... fokozott fegyelemmel (készülünk a kongresz- szusra). Ezt a fegyelmet idáig még tel jesítettük" — írja dolgozatában egy kö zépiskolai tanuló. „Befejezni" értelem ben használja egy pártnapi felszólaló eb ben a mondatban:".,, előrehozom vala melyik felajánlásomat Ezt a jegyzetet előbb teljesítem." „Elkészíteni" értelem ben használja a teljesíteni szót egy üze mi újság: „A 17 darab peremesmotort Sztálinváros részére csak részben telje sítették." A „vélemény", „észrevétel" szó jelen tését veszi fel kopása során a meglátás szó. Egyre gyakrabban hallunk ilyen mondatokat, mint „X. elvtársnak erre a helyes meglátására azt mondhatom csak." — értsd: „erre a helyes észre vételére", „Nekem az a meglátásom..." — értsed: „nekem az a véleményem". A kifejteni igét olykor egyszerűen mondani helyett használják. Különösen
