Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 10. szám - Fónagy István és Soltész Katalin: A mozgalmi nyelvről / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
világos ez olyan mondatban, ahol mind a kettő előfordul, és a beszélő egyértel műeknek, egymással helyettesítshetőknek érzi őket: „Azt a zárszót, amit el akar tam mondani, azt L. elvtárs kifejtette“. A „kifejtés“ részletes, logikus, az oko zati kapcsolatokat feltáró magyarázat. A megnézni ige ugyancsak elkopik a gyakorlati használat folyamán. „Ha megnézzük azt, hogy az üzem dolgozói milyen módon teljesítik szocialista kö telezettségüket, akkor feltétlenül beszél ni kell az üzem pilléreiről, a brigádok ról“ — olvassuk a „Harc a tervért“ egyik számában. Az olvasó joggal elvár ja, hogy a Ha megnézzük kezdetet egy akkor azt látjuk folytatja. A cikkíró azonban tökéletesen szem elől tévesztet te már a megnézni szó jelentését, és éppen ezért úgy folytatja a mondatot, mintha azzal kezdte volna: Ha arról van szó... A kettő között nyilvánvalóan nem érez már különbséget. A lemorzsolódni szó különleges nép szerűsége ugyancsak nyomot hagyott magán a szón is. Eredetileg szemléletes képet vetít elénk. Valamilyen szemcsés anyag, például száraz kenyér súrlódás következtében morzsolódni kezd, fel színéről részecskék válnak le. Ha va lamilyen közösségről, akár egy katonai egységről, akár egy-egy egyetemi év folyamról azt mondjuk, hogy morzsoló dik, ezzel azt akarjuk kifejezni, hogy úgy fogy, mint a morzsolódó száraz ke nyér. Ezért mulatságosak az olyan mon datok, mint „18 nő akar lemorzsolód ni.“ „Akkor lemorzsolódom.“ — mond ja a diák is, aki bármilyen okból ki akar maradni az iskolából. A leváló részecske, morzsa ugyanis nem saját elhatározásá ból szakít a testtel, melyről lemorzso lódik. Ha szándékolt cselekvésre alkal mazzuk a szót, különösen első személy ben, furcsán vegyítjük az önkéntelen történést és a szándékos cselekvést. Te hetetlen, lehulló morzsához hasonlítunk valakit (esetleges saját magunkat) ugyanakkor úgy beszélünk erről a „morzsáról“, mintha önálló akarata vol na. Igen nagy népszerűségnek örvend a kihozni szó is. Ilyen monda tokban szok tunk találkozni vele, mint: „A felszó lalók kihozták, hogy az alapszerv veze tősége elnyomja a kritikát“. Azaz a fel szólalók elmondták ezt egy taggyűlés alkalmával, az egész párttagság jelenlé tében. Általában „nyilvánosságra hoz ni“ értelemben használják a mozgalmi zsargonban a szót. A köznyelv és. az iro dalmi nyelv is használja a kihozni szót átvitt értelemben, azaz nemcsak akkor, amikor valaki a szó szoros értelmében kihoz valamit pl. a szobájából. A köz nyelvben azonban más ilyenkor is a szó jelentése. Főként számtani műveletek kel ikapcsolatban mondják, hogy ilyen és ilyen „eredményt hozott ki". Hasonló értelemben használják íróink is a szót. „A világért sem tudtam kihozni“ — ír ja egy számtani művelettel kapcsolat ban Jókai. „Mindezt öreg úr, nem mint ha kihozná kopogójábul — csak kép zeli hozzá“ — olvassuk Arany „Tambu- rás öreg úr“ c. versében (kopogónak az ócska hangszert nevezi). De ma már: a „kihozni“ szó kezdi el veszítené ,nyilvánosságra hozni“ jelenté sét' is, amelyre a politikai zsargonban tett szert, és néha nem jelent többet, mint .mondani“. „Még azt szeretném kihozni, hogy a legközelebbi faliúságban én fo gom azt kihozni, hogy ki nem jár el a Szabad Nép Baráti Körre“ mondotta felszólalásában egy gépkocsivezető, „még azt szeretném mondani“ helyett. Szűk keresztmetszete tulajdonképpen edénynek, csőnek lehet. A kelleténél szükebb keresztmetszetű csőben össze torlódik a benne áramló folyadék és nehezen jut tovább. Átvitt értelemben a termelésben akkor beszélünk szűk keresztmetszetről, ha egy gazdasági ág, egy üzemrész nem kielégítő teljesítmé nye a termelés többi területén is fenn akadást okoz. Ilyen lehet pl., ha a szál lítás rosszul működik. A zsargonszerű használatban ez a kifejezés is elkopott, és a szűk keresztmetszet ma már gyak ran a nehézséggel egyértelmű. „Az is kola szűk keresztmetszete a Il/b. osztály“ — állapították meg egy tanári konferen cián, ahelyett, hogy azt mondták volna: a Il/b. osztály okozza a legtöbb nehéz séget, gondot, ez a leggyengébb, a lég-, rosszabb, a legnehezebben kezelhető osztály. A beütemez szót olykor egyszerűen „tervbe vesz“ értelemben használják. „T. elvtórs megígérte, hogy beütemezi magának“ (az elintézésre váró ügyet) — mondta egy tisztviselő, azaz T. elv társ, a hivatalvezető felírta noteszébe az elintézendő ügyei közé. Kidomborítani az irodalmi nyelvben azt jelenti, hogy valamit fontosságánál fogva kiemelünk, igyekszünk felhívni rá a figyelmet. (A szem jobban fennakad azon, ami kidomborodik, kiemelkedik.) A mozgalmi zsargonban nem egyszer a „mondani“ szó helyett használják. „Itt az elvtársak már kidomborították azt, hogy az ellenség szerepét semmi
