Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Andrej Bagar: Peking / Útijegyzetek Kínából
A kínaiak Pej Tingnek hívják. Ez Északi virágot jelent. Az embert körül öleli ősrégiségével és azzal az édeskés illattal, amely egész Kínára jellegzetes. Ebben a városban az ember nem járhat figyelmetlenül csak a saját ügyei után. Peking lelkesedést és csodálatot, de ugyanakkor tiszteletet és megbecsülést is ébreszt. Ennek a városnak nem év százados miiltja van, hanem majdnem két ezredév tanúja volt. A Yi-Ho-Yüan 800 éves palota, vagy más ezeréves nagy mű megtekintése után, ha az ember fá radt, lepihenhet a Szun-Yat-Szen park 900 éves ciprusainak árnyékában, vagy ellátogathat a nyolcszázéves Pej-Haj parkba, felbaktathat a Fehér pagodához, ráülhet a kőkorlátra és eléje tárul az ezeregyéjszaka minden meséje. De valami jobbat ajánlok önöknek: A Fehér pag ódánál nagyszerű a kilátás, azonban nem tárul fel itt az egész vá ros, s egyben diszharmónia vegyül az ember örömébe, ha megtudja, hogy a festői Fekete-hegy csúcsán épített kis pavillonban felakasztotta magát az ős régi és dicső kínai Ming-dinasztia utolsó sarja. Ezért inkább látogassuk meg a Csan- An sugárutat, és az ott levő Pej-Ting szállót. Ez az épület meglepi önöket. Nincs semmi köze az évszázadokhoz, ha bár beleilleszkedik Kína és Peking vá rosának történelmébe. Hatemeletes eu rópai hotel ez, amelyet egy vállalkozó francia építtetett még az idegen kon cessziók időszakában. Első pillantásra látja az ember, hogy ez a hotel francia stílusú. Ha az egész várost látni akarjuk, akkor csak fel kell röpíttetni magunkat a felvonóval a hotel tetején lévő ter- raszra. Láthatjuk innen a magas fallal körülkerített nagyszerű épületek negye dét — ez volt a külföldiek koncessziós városa. Ezrével látjuk az egyenlő kis házacskákat, — ezeket is fal veszi körül. S a láthatárral ölelkezik össze a város perifériája. Itt van a négy erődhöz ha sonló kapu. Mindez szintén körül van kerítve. S mindenütt a szűk, még szű- kebb és egészen szűk sikátorok százai, ahol hemzsegnek az emberek — itt egy más mellett sorakoznak az üzletek. És még tovább, bár azt már nem látjuk, de tudunk róla, a sok kilométer hosszú, 20 méter magas fal, amely egész Pekinget körülveszi. Ez Peking — madártávlatból. De a legfontosabbról majdnem elfeledkeztem. Alattunk, közvetlen a szálló előtt, pon tosan 12 méterre tőle, vonul a kínai császárok székhelyének, a „Tiltott vá ros"-nak vörösre festett 9 méter magas fala. A hotel terraszáról megszámolhat juk a Tiltott város palotáinak és épü leteinek számát. Ez a francia, aki már a Kínai Köztársaság időszakában építtette hatemeletes szállóját, előbb nem merte volna megtenni, hogy ilyen hatalma'' épületet emeltessen a császári palota szomszédságában. Pekingben ugyanis nem volt szabad emeletes házakat épí teni, mivel a császárok nem kívánták, hogy bárki a falon keresztül bepillantást nyerjen szent városukba. A terrasz valamikor „a társadalom tej felének" elegáns bárja volt Itt mulat tak zene és tánc mellett az európai kon cessziók képviselői Ide jártak el a Nem zetek Szövetsége bizottságának tagjai, amikor a japánok hadüzenet nélkül megrohanták és megszállták Mandzsú riát. Itt mulatott gróf Ciano, Mussolini veje, aki akkoriban olasz követ volt Kí nában. És idejárt tisztikarával együtt, valamint amerikai tanácsadóival Csang Kaj-sek is. Az eredeti amerikai jazz hangjai és az eredeti francia pezsgő mellett, itt tervezték a „győzelmes csa tákat" a Nyolcadik Hadsereg ellen. Az Októberi Forradalom után a fehérgárdis ta banda látogatta ezt a helyet, mindazok a tábornokok és arisztokraták, akik igen jól beleélték magukat hervadó hölgyeik „védelmezőinek" szerepébe. Itt tervezték a lázadó kínai proletariátus elleni irtó hadjáratokat. Szóval ide járt a „felső tízezer" és a szálló francia tulajdonosa az így nyert haszonból nemsokára to vább bővítette a hotelt. Ä írta: Andrej Bag ar
