Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 1. szám - Mács József: Végnélküli gyűlés
(Szatíra.) Irta: Mdcs József Kisbaranyai Sámuel az estére gyűlésre hívta össze a vezetőségi tagokat. Mégpe dig szokása szerint csak úgy, hogy amikor a munkáját befejezte, személyesen ment el Ml Pál lakására. így járt el minden esetben, ha gyűlés előkészítéséről volt szó. Nem nyitott be a kisbirő konyhájába, csak kopogtatott és a vézna, nyúlánk embert az udvarra szólította: — Gyere csak egy cseppet, Bél egykomám- — Minek no? — sietett le a lépcsőről a kisbiró. — Gyűlésre hívod a vezetőket. — Megint? — Meginti — Hiszen a héten már háromszor hív tam őket. — Sebaj, — felelte Kisbaranyai és el köszönt. Bél Pál meg a kerékpárra dobta magát és zsörtölődve bekarikázta a falut. Szép holdvilágos este vo’t. Az égen milliárdnyi csillag. Igaz, felüírő1 borult, de azt tartják itt az emberek, hogyha alul derül, akkor menü1 meg a bocskor. Hát nem féltek az esőtől. Meg ha esne, nagyon elkelne a kiszáradt földnek. No, de Bél Pál nem törődött az időjárással. Sohse nézte, hon nan jön az eső, mert neki menni kell, akár esik, akár szakad. Most is nyitogatott kaput kapu után, ahol csak vezetőségi tag ’akott. Megszokta már ezt a munkát, úgy megszokta, hogy amióta a tisztségét viseli, magának is csináltatott egy takaros kis kaput, annyira szívéhez nőtt a sarkon forgó kapuk nyikorgása. Hamar bekarikázta a falut és mire vég zett a munkával, az emberek is szállingóz tak a kultúrházba. Nem ment haza, a többiek után vette az irányt. A kisbírónak ott kell lenni a gyűlésen, mert hátha oda kell még hívnia valakit az est folya mán. A teremben elcigarettázgattak az embe rek. Bodros füstkarikákat eregettek és né- ha-néha egymással is váltogattak szót. Ez már faluhe1 yen csak így megy. Fukaran bánnak a szóval. Amikor Bél Pál rájuk köszöntött, már mindenki ott volt. Meg kezdhették hát a gyűlést. Kisbaranyai összesúgott a jobbján ülő Szentmiháiyival, az agronómussal és fel állt. Várt egy ki csit a csendre, pedig az ő csendjüknél már csak a siralomház Tehet csendesebb. Mégis várt, mert így tesznek az elnökök minde nütt a gyűlés megkezdésekor. — Elvtársak, az őszi munka sikeres be fejezése igen fontos fe’adatunk, — kezdte lassan, tagoltan a maga öb’ös hangján a mondókáját. Szóit a munka-megszervezés szükségességéről, a munkacsoportok mun kájának ellenőrzéséről és arról is, hogy ki kel dobozni az őszi munkák tervét Alig telt el három és fél óra. mire be fejezte a beszámolót. Azért sikerült az előadását ilyen rövidre lógnia, mert hárem
