Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Andrej Bagar: Sangháj / Útijegyzetek Kínából
Irta: Andrej Bagar Ha Sangháj városának statisztikusa lennék és tárgyilagosan, valamint rövi den akarnám önöket erről a városról tájékoztatni, beszédem így kezdeném: Sanghájnak 5,900.000 lakosa van. Min den hektárnyi területét átlag 5000 em ber lakja. Sangháj 30 városi és 9 kül városi kerületre oszlik. 9 kultúrháza, 4 múzeuma, 16 könyvtára, és 16 főisko lája van 20.000 diákkal. 201 középisko láját 106.000 diák látogatja, és 600.000-en tanulnak az 1732 elemi iskolában. 50.000 üzem működik a városban s közülük 11.000 a villanyenergiában önellátó. 1.390.000 munkás dolgozik a városban s ebből 600.000 az ipari üzemekben. 203 kőszínháza, 35 mozgóképszínháza van ennek a városnak és az összes megjelenő könyvek példányszámának 40%-át a sangháji nyomdák készítik. Eddig szól a statisztika. A statisztika azonban csak száraz számokat sorol fel, amelyekkel nem elégedhetünk meg. És ezért tegyük félre és gyerünk el szemé lyesen, közelről megnézni Kína legna gyobb városának életét» Ne keressük itt az ősrégi kínai kultúra emlékeit, sem a császárok sírjait. Sanghajban hiába ke resnénk a századok patináját magukon hordozó nyomokat. Sangháj kinevetné önöket. És elsősorban a Bound tenné ezt. Mi a Bound? A Bound a tengerpart an gol elnevezése. Ez Sangháj legelegánsabb része. Kinevetné önöket a felhőkarco lók tucatja, amelyekben a külföldi hatal mak talán egytucat bankja nyert elhelye zést. Kinevetné önöket a 21 emeletes Bound-szálló, amelynek terraszáról nagyszerű kilátás nyílik az egész város ra. És lehetséges az is, hogy a londoni Big Ben hű mása, az anglikán templom is megszegné méltóságát és elmosolyod na. Nem. Sanghájban ne keressenek ős régi emlékeket. Csalódnának. De az ős régi emlékek fogalmát nem fedi a tör ténelem fogalma, habár gyakran az el lenkezője az igaz. Ha történelemről akar nak hallani, tessék. Erről Sangháj bát ran beszélhet. Az úgynevezett ópium-háború után, Anglia 1842-ben rákényszerítette Kínára a „nankíngi szerződést'*. A szerződés értelmében az angolok rendelkezésére áll Kínában 5 kikötő: Kanton, Fucsou, Szia- men, Ningo és Sangháj. Ezen az 5 ka pun át áramlottak Kínába a kész angol ipari cikkek és Kínából az angol gyá rakba a nyersanyag. További rablóhad járatok során, amelyekben már részt vesznek az amerikaiak, franciák, néme tek, japánok és a cári Oroszország is, a gyarmatosító hatalmak Kínának nem csak egész tengerpartját szállják meg, hanem behatolnak az ország belső terü leteire is. És így a múlt évszázad vége felé a gazdag Kína a gyarmatosító ha talmak kíméletlen kizsákmányolásának tárgya lesz. Az angolok számára különösen Sang háj volt igen fontos. A tengeri hajók a Wan-po folyón eljutottak közvetlenül falai alá. És így egy évszázad folyamán a szürke halászfaluból, Kuna legnagyobb városa lesz. A halászkunyhók helyén felhőkarcolók törnek az ég felé és az angolok, majd pedig később a franciák otthonosan „örökre” berendezkednek itt. A városban a textilipar központja ala kul ki, felmérhetetlen gazdagságot hoz a gyarmatosítóknak, mivel a világon egy munkás sem dolgozik 12—14 órát na ponta oly alacsony bérért, mint a kínai munkás, mivel sehol sem oly olcsó a gyapot, mint a kínai paraszt által ter melt. Európából és Amerikából Sang- hájba érkeznek a különféle iparcikkek ezertonnái, amelyeket azután egész Kína területén árulnak. Mivel a sangháji vámhivatal az angolok kezében van, az angol ipari cikkek vámmentesek. A többi ország árujáért járó vámilleték szintén az angolok zsebébe vándorol. A sangháji gyárakba és kikötőjébe egész Kínában munkásokat toboroznak. És az éhes, koldússzegény kínaiak ide vándo rolnak és mesébe illő palotákat, felhő karcolókat építenek az angolok számára — agyagból, és bambuszból készült kunyhókat a „kínai negyedben" a ma guk számára. Gyönyörű parkokat és igéző kerteket ültetnek, amelyekbe „a kínaiaknak és a kutyáknak tilos a be menet”. A tengerparton pálmák és cip rusok hűs árnyékában nagyszerű wee kend villákat építenek és sötét kam rácskáikban gümőkóros tüdejük vért kö hög. így növekszik egy * évszázad folyamán az angol királyi korona büszkesége a kínai partokon — a dicsőség és a fény SANGHAJ
