Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Andrej Bagar: Sangháj / Útijegyzetek Kínából
Sangháji partrészlet. Látkép a „ Saňgháj 44 szállodából- városa, a legnagyobb gazdagság és a legsúlyosabb nyomor városa, a lukullusi lakomák és a legnagyobb éhség városa, a gyönyörű paloták és a nyomortanyák városa. így épül ki a kínai szárazföldön a Bound, a Victoria square, a Nanking- road, a káprázatos villanegyedek, az aszfaltozott széles boulevardok és így keletkezik a „Döglött egér utcája”, az „Elátkozottak utcája“, az „El-hu“-negyed, a kacsatojás negyede, és a sötét, görön gyös, szennyes utcácskák ezrei, ame lyektől a „nap elfordult“. Ha Sangháj valamennyi utcáját egyvonalba tudnánk állítani, ezer kilométer hosszú út kelet kezne. Ezt mondta nekem a városi bizottság hivatalnoka. Nem ellenőriztem adatait, de tudom, hogy ez a város a legfájóbb kelés volt a kínai nép testén, és hogy ennek a városnak fájdalmas sóhaját nem hallgattathatta el a Rolls Roycek zúgá sa a Victora squaren, sem a Big Ben kongó harangszava. A történelem arra tanít minket, hogy az erőszak és elnyo más nem maradhat visszhang nélkül. És Sangháj is visszhangzott. Az egész hu szadik században. De a sangháji mun kások minden kísérlete, hogy jobb élet körülményeket biztosítsanak maguknak, hajótörést szenved a megszállók telhe- tetlenségén, minden sztrájk és tüntetés összeomlik a megszállók fegyvereinek tüzében. A Nagy Októberi Szocialista Forra dalom győzelme után itt is fellép a tör ténelem színterére Kína munkásosztálya. Sanghájnak, Kína legjobban iparosított városának munkásosztálya, mindig nagy feladatot töltött be Kína proletariátusá nak történelmében. 1919-ben Sanghájban megalakult a kí nai szakszervezeti szövetség. Itt létesítik Kína Kommunista Pártjának első szer vezetét. És ebben a városban tartják meg 1921 júliusában Kína Kommunista Pártjának első kongresszusát. A kínai munkások vére öntözte 1925. május 30- án a sangháji utcákat. A munkások Kud Csen-hun munkás meggyilkolása ellen
