Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Boráros József: Ötven éve halt meg Antonin Dvořák
Antonin Nagy és jelentőségteljes évfordulót ün nepelt az elmúlt hetekben az egész zenei világ. 1904-ben, május elsején, 50 évvel ezelőtt húnyta le szemét a cseh szimfó- nikus- és operazene kimagasló képvise lője, Antonín Dvořák. Smetana mellett őt tekinthetjük a cseh nemzeti zene alapító egyéniségének. Habár Dvořák zenei nyelve zete nemzetközibb, mint Smetanáé, még sem észlelhető egy művében sem a népi motívum hiánya. Dvořák éppúgy, mint Smetana, forrón szerette hazáját és a cseh népdal varázsa, a népi tánc egész séges, lüktető ritmusa voltak állandó, erős inspirátorai. Külföldi tartózkodása alatt komponált műveiben is felcsendül a hazai melódia, mint a honvágy édesbús tolmácsolója. Lapozzuk át a zeneköltő fordulatokban oly gazdag életrajzát, mely elsősorban, nehéz, küzdelmes gyermekkort és fiatal ságot tár elénk. Zenéhez való vonzódását apja hegedűjátéka ébreszti fel. Dvořák Ferenc hentesmester ugyanis szabadide jében szívesen játszogatott vidám, avagy szomorú dallamokat hangszerén. Látva fia, a nyolcéves Antonín rendkívüli mu zikalitását, szerény anyagi helyzete elle nére lehetővé teszi neki a hegedűtanu lást. A kisfiú roppant fogékony és nem telik sok időbe, máris ott ül a helybeli alkalmi zenekar tagjai közt és ráter mettségével, tehetségével, elnyeri szülő- városkájának, Nelahozevesnek csodálatát. Dvořákék anyagi helyzete azonban váratlanul rosszra fordul és Antonín a zenét csak mint mellékfoglalkozást űz heti. Tizenhárom éves korában már Zlo- niceben találjuk bácsijánál, akinél a hentesmesterséget kell elsajátítania, hogy minél előbb érezhető segítséget tudjon nyújtani otthon a nehezen küzdő szü lői háznak. Zlonicei tartózkodása alatt részesül azonban először komoly zenei nevelésben is. A német nyelv elsajátítása céljából, a zlonicei német magániskolát látogatja. Tanítója, Anton Liehman, aki inkább jó muzsikus, mint tanító, csak hamar felismeri a fiatal Dvořák rendkí vüli tehetségét és a hegedűórákon kívül a zongora- és orgonajáték művészetével is megismerteti tanítványát. Liehman és a zlonicei nagybácsi állandó támogatá sának köszönheti Dvořák, hogy a szülői hentesbolt pultja mögül eljut Prágába és az ottani orgonaiskolába iratkozik be, melyet 1859-ben abszolvál. Hiába keres azonban állást, mint or gonista, mindenütt elutasító választ kap. Kénytelen ezért mint violás Karel Kom- zák vendéglői zenekarában működni. Nehéz, küzdelmes évek ezek. A fiatal muzsikus tudásvágya azonban legyőzi az akadályok tömkelegét és 1861-ben már megjelennek első szerzeményei, az A- moll vonósnégyes, a C-moll szimfónia és az A-dur csellókoncert. 1870-ben lát napvilágot első operája, az Alfréd, mely nek előadását ő maga nem engedélyezi. 1871-ben végre orgonista állást kap Prá gában és így több ideje van a komponá láshoz is. Dvořák 29 éves, mikor megéri a már nagyon esedékes első sikert. 1873-bán őszinte barátja és támogatója, Karel Bendi vezetése alatt a híres prá gai „Hlahol“-kórus előadja Vítězslav Hálka költeményére komponált Himnu szát, mely átütő sikert arat az igényes prágai közönségnél. A művészi sikert boldog házasság is koronázza. Dvořák ez évben veszi ugyanis feleségül tanítványát — J. Anna čermákovát — akiben megértő, ideális élettársra akad. A kiegyensúlyo zott, harmonikus életmenet meg is hozza gyümölcsét. Ez évben születik a D-moll szimfónia, a nagyzenekarra írt Rapszó dia és még sok más értékes kompo zíció. 1875-ben 400 jaranyat kitevő álla mi stipendiumot utalnak ki részére, így anyagilag is teljesen rendbe jön, munkássága egyre fokozódik, ami új, sikeres művek alkotását eredményezi. Többek között ekkor fejezi be az F-dur szimfóniát, amelyben mondanivalójának mély emberiessége és a népi elemhez való őszinte vonzódása elsőízben mutat kozik meg átütő erővel. Kevésbbé sze rencsések az ez időben komponált szín padi művei, mint pl. a Wanda című ope ra. 1876- és 1877-ben tragikus intermez- zók szakítják meg a zeneköltő boldog életmenetét. Dvořák e rövid két éven belül 3 gyermekét gyászoló apa lesz. Sajgó szülői szíve a muzsikában keres vigaszt és megszületik a világhírű „Sta hat Mater“, melyben már egy teljesen idegen befolyásoktól mentes Dvořák szól hozzánk. A Stabat Mater is tősgyö keres cseh zene és példaképe lett a cseh oratoriális stílusnak. 1880-ban adták elő Prágában először nagy és megérdemelt sikerrel. Még 1875-ben komponálja Morva kettős énekeit, melyeket újabb ötven éve halt meg
