Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Dénes György: Fekete kenyér - Dénes György: Este - Dénes György: Szabad-e? - Dénes György: Új szavak zengését hallom
Dénes György tersei FEKETE KENYÉR Kenyér, fekete kenyér, érted tört sok paraszt tenyér. A színed komoly, bánatos, nekünk mégis kívánatos. Kenyér, fekete kenyér, jobb ízű vagy, mint száz fehér! Bús házunkba kívánkoztál, szegény sorsunkban osztoztál. Király vagy, trónos király, hatalmasabb, mint száz király. Szegény ember félve imád, szeretetét ötvözi rád. Babusgat, ezerszer áld, sóhaja máidig hozzád szállt. Te vagy élete, kútfeje, pajzsa, bajvívó fegyvere. Kenyér, fekete kenyér. — Gazdagnak jut fosztó fehér. — Ám te pórok lelke voltál, szájukban mézzé foszoltál. (1944.) ESTE A Sajóra parazsat rakott az este, benne fodrozik a naplemente. Szótlanul állok a parton s nézem sötét árnyam a folyó vizében. Rád gondolok elpártolt, tépett ifjúság, s látom életem sok, sok alkonyát, a sors kegye nem dajkált, nem is biztatott és csókolták a hideg csillagok. Harminc vak év az idő rostáján kihullt, de tündököl már előttem az út, és jól eső meleg, emberség, testvér szív bekötözi vert szívem sebeit. Éltem? Talán. Nem évek száma, nem idő mércém, nem a múlt, nem is a jövő. De győzelem sötétség, átok, bűn felett tanít meg élni, hálni engemet. A Sajóra parazsat rakott az este, benne fodrozik a naplemente. Szótlanul állok a parton s nézem sötét árnyam a folyó vizében. SZABAD-E? Szabad-e, szabad-e a kertek alján ledőlni? Hová a múló idő roskadva ballag eltűnődni. Szabad-e, szabad-e pihenni néma madarakkal és halott szájjal pörlekedni nagyot hallgató szavakkal? Hiszen amíg az est dalol, száz lélek jajgat valahol. Szabad-e, szabad-e nézni, ha ég a kalász, ha szélbe illan a verejték, az élet titka, a láz? Bizony, ha lelked hallgatag, maholnap emészd el magad. ÚJ SZAVAK ZENGÉSÉT HALLOM Kibotozom lelkemből a haszontalan kis igéket, tiporja őket el a földönfutó élet! Oj szavak zengését hallom, a hegyek felől visszhangok kelnek. Mélyen, a ködlő völgyeken félistenek énekelnek. S szívemben tengerek hasadnak és zuhatagos viharok döngetik mellem ércfalát: keljetek szárnyra új dalok!
