Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890 [bef. rész]
rendőrség a Dělnické Listy szerkesztőségé ben tartott házkutatás alkalmával éppen akkor foglalt le, amikor a postáról jött. A cseh és magyar munkásmozga’om szo ros ideológiai kapcsolatára mutat, hogy Zápotocký közölte a Budoucnostban az Arbeiter Wochen- Chronik cikkét Csemi- sevszkijről, almelyet Frankéi Leó írt. A cikk Csemisevszkijt „Oroszország egyik legna gyobb göndofkodójának”, ,.a szabadságén és jogért küzdő legnemesebb harcosok" egyikének nevezi A megemlékezés nagy ro- konszenwel számol be Csemisevszkijnek a cári Oroszország ellen vívott hősi harcáról, kiváló cikkeiről, tudományos munkáiról, amelyeknek egyikét „A Mill utáni politikai közgazdaságtan vázlatá”-t Marx is nagyra becsülte. A cikk megírása Magyarországon és a cikk átvétele Csehországban abból a közös rokonszenvből fakadt, amelyet a rendőri terror ellen és a szabadságért harcoló ma gyar és cseh munkások éreztek a hasonló, de még keményebb önkényuralom e’len küzdő orosz hazafi iránt, továbbá abból a gyűlö letből, amellyel munkásosztályaink e bátor harcos elnyomói, a cári önkényuralom el len viseltettek. „Csemisevszkij — írja az Arbeiter Wochen-Chronik és a Budoucnost cikke — társadalmi és politikai téren ki fejtett tevékenysége miatt olyan gyötrel meket és gyalázatos üldöztetéseket szenve dett el, amelyek miatt nemcsak iránta érez zük a legmelegebb rokonszenvet, hanem ugyanakkor minden egyes igazság és sza badságszerető ember keblében mélységes megvetés és lángoló gyűlölet ébred kínzói ellen.", A cseh és magyar munkásmozgalom kap csolatának legszebb hagyományai közé tar tozik, hogy éppen Marx Károly, a tudomá nyos szocializmus megalapítója és Csemi sevszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata harcainak és eszméinek népszerűsítésén és terjesztésén keresztül került közelebb egy máshoz a magyar és a cseh munkásosztály. Ezeknek az ideológiai kapcsolatoknak másik oldalát mutatja, hogy Frankéi, a Magyarországon dolgozó cseh munkásoknak Zápotocký lapját, a Budoucnostot ajánlja, mint olyan lapot, amely helyes osztályhar cos álláspontot foglal el. A ..Budoucnost” cseh nyelven megjelenő szociálpolitikai lap — írja az Arbeiter Wochen-Chronik — ne héz küzdelmek között negyedik évfolyamá ba lépett... Ügy gondoljuk, hogy nem tudjuk jobban ajánlani ezt a lapot csehül beszélő elvtársainknak, mint ha leközöljük a mostani évfolyam első számában o1 vasható programmot.” És az Arbeiter Wochen - Chronik teljes egészében ismerteti a Bu doucnostban megjelent programmot. amely ben a munkásosztály gazdasági helyzetének megjavítását követelő programmpontok kap csolódnak egybe polgári demokratikus kö vetelésekkel, melyekért a cseh burzsoá zia már nem harcolt. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hegy munkásosztályaink összefogása akkor ért tetőfokára és e kapcsolatok akkor vol tak a leghaíadóbbak, amikor a munkás- mozgalom élén olyan vezetők állottak, mint Frankéi Leó és Ladislav Zápotocký. E munkásvezetőket a forradalmi munkásmoz galom nevelte és állította a mozgalom élé re. E vezetőik felismerték és tevékenysé gükkel érvényre juttatták a munkástöme- gek akaratát, a munkásosztály érdekeit. Az a kapcsolat, amely a cseh, magyar és szlovák munkásosztály között Frankéi, Zápo tocký, Pecka sokszor kezdeményező tevé kenységére a proietámemzetköziség esz méinek alapján jött létre, a cseh, szlovák és magyar munkásosztály mélyéről jött ma gyar, szlovák és cseh munkásoknak az ősz- szefogásra irányuló törekvéseit eme1 te ma gasabb, elvi és gyakorlati színvonalra. A súlyos terror, továbbá Frankéi és Zápotocký letartóztatása megakadályozták, hogy ezek a szépen induló kapcsolatok kiterebélye sedjenek és erős fegyverévé váljanak a Hatasburg-abszolutizmus elleni harcnak. Az Ausztriában fokozódó rendőrterror mind a magyarországi, mind a csehországi munkásmozgalom hanyatlását idézte elő. Opportunista és anarchista irányzatok je lentkeztek mindkét mozgalomban. Az álta lános Munkáspárt szervezetileg laza volt, a cseh szociáldemokrata párt pedig szét esett. A csehszlovák-magyar kapcsolatok azonban ezekben az esztendőkben sem szűntek meg, csak magukon viselték a meg változott helyzet jellegzetességeit. Mind a magyar, mind a cseh munkás- mozgalomnak nagy lökést adott a II. In ternacionálů 1889. évi júliusi alapító kon gresszusa. E kongresszuson magyarországi és csehországi kü’döttek is vettek részt, kö zöttük Frankéi Leó és J. Hýbeš is. Hybeš- sel a cseh munkásmozgalom első képviselő je jelent meg a nemzetközi tárgyalásokon. E munkáskongresszus határozatot hozott május elsejének megünneplésére. A kö vetkező évben a május elsejei demonstrá ciók is előre’éndítői voltak maidkét moz galomnak. összefoglalóan megá’lapíthatjuk, hogy a csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kap csolatok sokrétűek és a gazdasági, politikai és ideológiai élet területén egyaránt érvé nyesültek. A kapcsolatok alapja az a felis merés, hogy a magyar, a cseh és a szlo vák munkásosztálynak egy és ugyanaz az
