Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890 [bef. rész]
A kassai szöggyár. A gömöri felsőgaramvőlgyi vasgyár 1861-ben. ellenségé: az osztrák, magyar, esdi és szlo vák tőke és az uralkodó osztályok állam hatalma, az Osztrák-Magyar Monarchia. A kapcsolatok egyben mutatják a csehszlovák és magyar munkásmozgalom párhuzamos fejlődését. A párhuzamos fejlődés, az egy államhatalom, a Habsburg - monarchia ma gyarázza azokat a közös feladatokat, ame lyek a csehszlovák és magyar munkásmoz galmak előtt állottak. Levonhatjuk továbbá azt a következte tést is, hogy a kapcsolatok jellege és inten zitása összefügg a magyar és csehszlovák munkásmozgalom egyéb fontos szervezeti és ideológiai kérdésével. Ezzel magyarázhat juk, hogy a leghaladóbb kapcsolatok az el ső Intemacionálé idején kezdődtek, majd Frankéi Leó, L. Zápotocký tevékenységé nek időszakában érték el a legmagasabb fo kot. Eaek a kapcsolatok, bár kiemelkedő hagyományai népeink, munkásosztályaink kapcsolatának, mégsem voltak olyan rend szeres szervezeti kapcsolatok, melyek állan dóan és a bét párt közötti megfelelő tár gyalások alapján biztosították volna a cseh, a szlovák és magyar munkások akcióegysé gét. Még a leghaladóbb kapcsolatok idején sem jött létre szervezett összefogás olyan fontos kérdésben, mint amilyen a dualiz mus rendszerének megdöntésére irányuló közös harc volt. 1900 után a cseh és magyar, majd később szlovák szociáldemokrata pártok opportu nizmusával, nacionalizmusával és szepara tizmusával együtt romlott a kapcsolat is. A szociáldemokrata pártok vezetői, éppúgy mint e népek burzsoáziái, nem egyszer el lenségként álltak szemben egymással. Nem így azonban a munkásosztály. Az 1905. évi orosz forradalom, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásaként kibonta kozó nagy forradalmi mozgalmak idején munkásosztályaink Csehországban és Ma gyarországon is megtalálták az egymás fe lé vezető utat és valóra váltották az 1890 előtti kapcsolatok haladó hagyományait. Mindezeket a haliadó kapcsolatokat fejlesz tette tovább a III. Intemacionálé és a Szov jetunió által felszabadított országainkban Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Ma gyar* Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja. Kapcsolataink területén döntő változást mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon a fordulat éve hozta meg. Ma a csehszlovák és magyar mun kásosztály vezetésével mindkét do’gozó nép az egész Csehszlovákia, az egész Magyar- ország részese azoknak az országaink és népeink számára oly gyümölcsöző kapcso latoknak amelyek egyben növelik a Szovjetunió vezette béketábor erejét is. Az óbudai hajógyár 1880-ban. Ebben a gyár ban szlovák munkások is dolgoztak.
