Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 1. szám - Szántó László: Lenin a halhatatlan tanító és vezér
maga szolgálatába kell állítania. Ez zel a bárgyú nézettel ellentétben Le nin meggyőzte a munkásságot és pa rasztságot, hogy szövetségüknek csak akkor lesz meg a kívánt ered ménye, ha forradalmukkal szétzúz zák a burzsoázia elnyomó gépezetét — az államot, s helyébe megszerve zik a maguk államát: a proletár diktatúrát. A proletárdiktatúra a munkásosztály és parasztság politi kai uralma a munkásosztály vezető szerepével s arra szolgál, hogy se gítségével végleg letörjük a megdön tött kapitalisták és szolgáik ellen forradalmi kísérleteit, továbbá, hogy megszervezzük vele a szocializmus gazdasági alapjait és vezessük an nak felépítési munkálatait s végül, hogy megvédjük az épülő új életet, a szocialista társadalmat a külső el lenségtől, az imperialisták ármány kodásaitól. A proletariátus ezen ál lamának Lenin által felfedezett for mája : a szovjet. A szovjetek a mun kásság, parasztság és a dolgozó nép azon legtágabb szervezetei, amelyek segítségével uralkodó osztállyá vál nak, s amelyek útján közvetlenül vesznek részt a társadalom kor mányzásában. A szovjetekben, ahol a dolgozó nép széles rétegei vá lasztással határozzák meg, kik lesz nek a feljebbvalóik, elöljáróik és irá nyítóik, megvalósult az igazi demo krácia, melyet Petőfi költőien így fogalmazott meg: „Habár felül a gálya (t. i. az állam) és lent a víz nek árja (t. i. a nép), azért a víz az űr!“ „A proletariátus diktatúrája — tanítja Lenin — különös formá ja az osztályszövetségnek, a prole tariátus, mint a dolgozók élcsapata és a dolgopók nagyszámú nem pro letár rétegéi (kispolgárság, kisüzem tulajdonosok, parasztság, értelmiség stb.) vagy azok többsége közt — olyan szövetség, amely a tőke ellen jött létre... a burzsoázia ellenállá sának és restaurációs törekvéseinek teljes elnyomására a szocializmus végleges megteremtésére és megszi lárdítására“. Az átmeneti kornak állama lénye ge szerint minden országban a pro letárdiktatúra kell, hogy legyen, amelynek a formája azonban lehet különböző. Minálunk pl. a nemzeti bizottságok azok a szervezetek, ame lyek segítségével kell a népnek meg valósítania a népi demokráciát. A n. Intemacionálé vezetői elfo gadták a burzsoázia nézetét a nem zetiségi kérdésben is s azt az euró pai „kultúr" nemzetekre korlátoz ták, kivévén belőle a „kultúrálat lan“ ázsiai és afrikai népeket, a fe ketéket és sárgákat, amelyek pedig már követelni kezdték jogaikat Á szociáldemokrata vezetők ezen búr- zsoá felfogásával ellentétben Lenin az összes népek, tehát a gyarmati népek önrendelkezési jogának elis merését hangoztatta s felismerte a nemzeti önállóságukat követelő és érte harcoló gyarmati népekben a forradalmi munkásosztály természe tes szövetségesét, melyet a valamiko ri burzsoá tartalékból a proletariá tus tartalékává és szövetségesévé kell tenni. A lenini megismerés iga zát az bizonyltja a legékesebben, hogy segítségével a „népek börtöne“, ami a cári Oroszország volt, szabad népek virágzó családjává vált a Szovjetunióban. Ugyancsak a marx izmus-len i ni zmus az az erő, amely a cárihoz hasonló osztrák-magyar „népek börtönében“ élt népekből ép most formál békésen együttélő szo cialista nemzeteket. Lenin életművét, amelynek nem zetközi jelentősége és érvényessége van, a Szovjetunió Kommunista Pártja Sztálinnal, Lenin zseniális ta nítványával az élén lenini módon to vábbfejlesztette s a világtörténelem első proletárállamából rövid idő alatt teljesen kiépült szocialista tár sadalmat teremtett, amely gazdasá gilag, politikailag, erkölcsileg és ka tonailag oly erősnek bizonyult, hogy le tudta verni a világfasizmus né met és japán élhordáit, fel tudta szabadítani a leigázott nemzeteket, köztük a mienket is, meg tudta kez deni a szocializmusból a kommuniz musba való átmenet feltételeinek a megteremtését és előharcosává és vezérévé lett a béke növekvő és le győzhetetlen táborának. Ezért él bennünk s amíg csak em berek lesznek, élni, tanítani és ve zetni is fog a halhatatlan Lenin.
