Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Králik György: A szabadkőművesség - polgári kozmopolita ideológia
egyénekre nem tekintenénk osztályszem pontból, tehát ha csak szubjektív vagy objektív jelek szerint egy hálómra hány nánk őket, akkor fajelméleti alapra he lyezkedve az antiszemitizmushoz jutnánk, amely éppen olyan ellenséges ideológia, mint a cionizmus. „Az antiszemitizmus — Gottwaid elvtárs szavai szerint — a barbár fajelméletnek egyik válfaja. A barbár fajelmélet egyet jelent azzal, amit ma az amerikai supermanok, azaz a hit leri Übermenschek táplálnak a négerek, a gyarmati nemzetek és a nem gyarmati nemezetek iránt." Ha viszont a zsidó nemzetiségű vagy vallású vagy faji egyénekre osztályszem- pontból nézünk, tehát nem biológiai vagy származási alapon bíráljuk őket, hanem azt kutatjuk, miként állják meg helyü ket a munkában, nem kizsákmányolók-e, nem használták-e ki faji üldöztetésüket a felszabadulás után kapitalista vagyonuk gyarapítására, odaadással szolgálják-e a munkásosztályt, milyen a szülőhazájukhoz való viszonyuk, mit tesznek a szocializ mus felépítéséért stb., ha tehát kizárólag osztályszempontból differenciálunk, akkor helyesen járunk el, mert akkor leleplez hetjük azokat az egyéneket, akik mint cionisták ellenségeink és nem keverjük össze azokkal, akiknek semmi közük sincs az ellenséges cionista irányzatokhoz. Ily módon követhetjük Gottwaid elvtárs taní tását, aki az országos konferencián meg mondotta, hogy mi a kérdés lényege: „Döntő jelentőséggel bír — mondotta Gottwaid elvtárs — az illetőnek az osz tályszármazása. ugyanígy szülőhazájához való viszonya, a szocializmushoz való oda adása és munkája a szocializmusért." A szabadkőművesség — polgári kozmopolita ideológia A Szlánszky bűnper során, az imperia lista burzsoázia igen sok ideológiai fegy veréről rántották le a leplet. Leleplezték a burzsoa nacionalizmust, kozmopolitáz- raust, cionizmust és nem utolsó sorban a szabadkőművesség titkolódzó, miszti kus szimbolikáját, mint egyikét azoknak az eszközöknek, amelyek segítségével az imperialisták nemzetközi szövetkezete az egész világot be akarja hálózni azzal a kozmopolita, intellektuális hálóval, amely ben a pók szerepét a Wall-Street ját- sza. A szabadkőművesség polgári, titkolózó, jelképes, osztálybékét hirdető ideológia, amely humánus célok hangoztatásának or vé alatt, az emberi elme bölcseségén, ere jén és szépségén alapuló, általános em beri szeretetet hangoztatva meg akarja örökíteni a burzsoá kizsákmányoló rend szert azzal, hogy tagjait — akiket a tár sadalom minden rétegéből toboroz, de kü lönösen az értelmiség soraiból — vas fegyelemnek veti alá, hogy kövessék azo kat aiz utasításokat; amelyek egy központ ból indulnak ki, a nemzetközi imperialis ta töke központjából. Történelmi szempontból vizsgálva a szabadkőművesség eredetét arra a követ keztetésre jutunk, hogy az kétségkívül polgári ideológiai csoportosulás. Minden európai és tengerentúli országban ugyan is akkor keletkezett, amikor már a bur zsoázia hatalomra jutott, vagy amikor a hüibémrak eUeni döntő harcra készült, har madszor pedig akkor, amikor a főnemes ség és a burzsoázia közti kompromisszu mok alapján ki kellett alakítani a ki zsákmányolás kifejlesztésének további feltételeit és lehetőségeit, mint például N émetországban. Az első szabadkőműves páholy Angliá ban keletkezett 1717-ben a londoni .,A lá bánál és nyársnál" nevű vendéglőben. Ér dekes, hogy a szabadkőművesek megala kulásuknál nem alapítottak új szerveze tet, hanem felhasználták a templomépítő kőművesek már létező szervezetét. A kő műves mesterek, a templomok és palo ták középkori építői ugyanis,, akik város ból-városba, országból országba vándorol tak, nem alakíthattak céhet egy ország bán, egy városban sem. Ennek következ téiben a mesterek személyesen nem ismer ték egymást és nem ismerték az alkal milag felvett kőműves segédeket sem. írta Králík György
