Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Králik György: A szabadkőművesség - polgári kozmopolita ideológia
Ezért, mivel ki akarták küszöbölni annak veszélyét, hogy gyakorlatlan segéderőt vegyenek fel munkába, minden kőműves mesternek, segédnek és tanoncnak ismer nie kellett a megbeszélt titkos jeleket, amelyek segítségével tulajdonképpen iga zolták egymást. Az egész kőműves szervezet felépítését és jelképrendszerét átvették az újkori szabadkőművesek, akiknek semmi közük sem volt a tényleges templomépitéshez. Es ezzel kapcsolatban kell megmagyaráz ni azt a kérdést, hogyan történhetett meg, hogy a kőműves iparosok egyesületébe olyan személyek kerültek, akiknek semmi közük sem volt az építkezéseken folyta tott manuális munkához. Ennek a kérdés nek gyökerét Angliában kell keresnünk. Angliában ugyanis a kőművesek későb ben mégis — gildéknek nevezett — egyesületekbe tömörültek. Az idők folya mán ezek a gildék iparos egyesületekké fejlődtek, de ekkor már tagjaik sorában nemcsak kőművesek voltak, hanem ne mesek. papok, polgárok és parasztok, akiknek az volt a feladatuk, hogy a mesz- szi idegenből építő anyagot hozzanak be. így alakult ki azután a ,,kőművesek" kí vülálló köre, akiknek az építéshez nem volt semmi közük, de akik az építkezési anyaggal kereskedelmi üzérkedést foly tattak. Tulajdonképpen ezért tömörültek, ezért igyekeztek egymást kölcsönösen megismerni, hogy a személyes kapcsola tok és az egyesület segítségével meg könnyítsék maguknak a drága anyag be szerzését. 1717-ben ezek az üzérkedő „kő művesek" elszakadtak az építő kőműve sektől és Angliában megalakították az első szabadkőműves páholyt és ami jel legzetes, nem mint ahogy az addig szoká sos volt, a templom melletti építészeti házacskában, hanem vendéglőben. Ez a páholy volt a brit szigetek valamennyi szabadkőművesének központja. Hat évvel később James Anderson kidolgozta a sza badkőművesek komstitucióját, amely mon- daszerü frázisok leple alatt megkezdte teljesíteni egészen anyagi, kereskedelmi oéljait. Az érdekes jelképekkel dolgozó egyesületbe való tömörülés gondolata An gliában igen gyorsan tért hódított. És hogy ez burzsoa ideológia volt, azt bi zonyítja az a tény, hogy például a toryk és a jakobiták voltak a. szabadkőművesek első ellenségei. Dacára ennek az ellenál lásnak, úgynevezett nagypáholyok ala kultak, amelyekben több kisebb páholy tö mörült. Ezek mindenü tt ott voltak, például még a hadseregben is. Valamivel több mint 100 év után — az első páholy léte sítésétől számítva — Angliában már 640 kisebb páholy tömörült az Egyesült nagy páholyban". Franciaországban a szabad kőművesség Angliából átvitt gondolata XIV. Lajos abszolutizmusa után kezdett tért hódítani. A szabadkőműves páholyok tagjai voltak a burzsoa forradalom kiváló eszmei előkészítői, mint például Voltaire, Diderot, D'Alambert — akik a szabadság és egyenlőség gondolatának éltek, Mon- tesquieu — Anglia csodálója, Helvetius, Holbach, a költők közül André Chenier és Roucher, majd Danton, Brissot és Mira- beau, valamint Vernet és Greuze festők. A páholyokban jött össze tehát az ak kori Franciaország minden nagy gondol kodója és művésze, az egyház és a k - zsákmányolás valamennyi látszólagos el lensége. És hogy a szabadkőművesség már akkoriban az államhatárokat túllépő nagyhatalom volt és hogy a „világlánco- lat‘‘, a szabadkőművesek álma erősebb volt, mint a hazaszeretet és a katonai fe gyelem, azt egy idézet bizonyítja „Laland vármegyei mester“ beszédéből, amelyet 1778 február 17-én mondott Voltairenek a páholyba való felvételénél, amely dicsőí ti azt a „rendet, amely nem zár ki sem miféle vallást és semmiféle nemzetiséget“. „Az angolok, ezek a mondhatnám szü letésüktől fogva vetélytársaink és nem zetünk ellenségei, ennek ellenére, mint szabadkőművesek, a testvéreink és olyan mértékű rokonszenvet érzünk irántuk, amilyent semilyen más ok nem kelthetett életre. Harci zaj közepette felismerték testvéreiket és nem egyszer visszatartot ták az ellenség ellen lendülő kart és he lyette a testvér és a felszabadító seg.tö kezét nyújtották“ (Lous Amiable: „Une Loge masonique dávant 1789" Pár s, 1897.). Ebből az egykorú feljegyzésből lát hatjuk tehát, hogy a szabadkőműves ideo lógia már akkor tipikusan kozmopolita ideológia volt. Ennek az ideológiá nak reakciós volta azonban a legjob ban a szabadkőműves páholyoknak a nagy francia forradalommal szembeni ál lásfoglalásában domborodott ki. Ebben az időben Franeiaonszágban 629 páholy volt, ebből 65 Párizsban. A páholyok szellemi jellegű munkát hirdettek ugyan, de a for radalom. az erőszak gondolatától távol álltak. A gyakorlatban azonban támogat ták a francia forradalmat, mert tagjaik nak, amint azt a fentemlített nevek mu tatják, eszmei és anyagi érdekük volt a feudalizmus megdöntése. A forradalomért azonban csak addig harcoltak, amíg az nem nőtte át a burzsoa forradalom kere teit. A nép győzelme nem volt számukra kívánatos. Értelmiségiek szövetsége volt ez, akik csak világos szalónokban beszél tek az ész által irányított szebb és igaz ságosabb világról, olyan emberek szövet sége, akik messze álltak a néptől, nem ismerték azt és azért nem is harcolhat tak igazáért. Szabadságot és egyenlősé get akartak elnyerni, de egyenlőséget és szabadságot a burzsoázia és nem a nép széles tömegei számára. Ezeknek a páho lyoknak osztályösszetétele is, mivel tag jai voltak az arisztokraták, a papok és maga XVI. Lajos király is, bizonyítja azt, hogy nem lőhet a forradalmat a szabadkő művesek érdemének tulajdonítani, sőt el lenkezőleg, éppen nem csekély számú sza badkőműves a vesztőhelyen végzett és a forradalom következtében majdnem 10 évig szünetelt a szabadkőműves tevékeny ség Franciaországban. Csak 1803-ban in
