Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Vietor Márton: Cionizmus és antiszemitizmus / Válasz az olvasónak
reánk, elvtársaink a szocaaT-zmiUsért ví vott harcban, mert őket is a tőke nyomja el. A zsidók között vannak kulákok, ki- zsákmányolók, kapitalisták, mint ahogy mi közöttünk is vannak. A kapitalisták gyekeznek ellenségeskedést szítani a kü lönböző vallású, különböző nemzetiségű é3 különböző fajú munkások között.” Míg a zsidó dolgozók egy része felismer ve osztályhelyzetét, a zsidókérdés megol dását az osztályharccal’ kötötte egybe — a keleteurópai zsidó polgárság más utat keresett gazdasági helyzetének megmen tésére. A vallási kérdés már náluk sem játszott elsőrangú szerepet, az asszimilá ció lehetősége el volt zárva előttük, a szobai zmuishoz csztályhelyzetükná 1 f :gva semmi közük nem volt. A környező kis nemzetek burzsoa-naoionaiizmusának hatá sa a att megszületett hát Kelet-Európában a XIX. század második felében a zridő polgárság burzsoa nacionalizmusa, amely ki elé az antiszemitizmus előli menekülés pszichózisával kendőzve, az önálló zsi dó kapitalista állaim megalapításának szükségességét hirdette. A zs.dó burzsoa nacionalizmus — mint minden burzsoa nacionalizmus — a zsidó polgárság ideológiájaként, végeredményé ben a kapitalista piacokért és jövedelme kért folytatott üzleti versengés keretében keletkezett. Időközben Közép- és Nyugat-Európában, ahol a zsidó burzsoázia azt hitte, hogy az antiszemitizmus az asszimiláció útján megszűnik, szintén változott a helyzet. Az imperializmus kezdetén, m dőn a ka pitalista válságok elmélyültek, Franciaor szágban, Németországban, az Osztrák-Ma gyar Monarchiában. Amerikában stb. is mét fel/lángolt az antlszemátizmus. Az USA-ban megjelentek a „Zsidóknak és négereknek tilos a bemenet” tartalmú fel iratok, Franciaországban kitört a Drey- fus-affér, Németországban ugyanúgy, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában is 1873 után, elszaporodtak a zsidóéi enes kilen gések, főleg azért, hogy a munkásosztályt a kapitalizmus elleni harctól eltérítsék. Az első világháború előtt tehát a ke let- és nyugateurópai és amerikai anti szemitizmus között, annak osztályjellegét tekintve, különbség nem volt. Különbség Közép- és Nyugat-Európában, valamint Amerikában csak abban mutatkozott, hogy az emancipált zsidó burzsoázia, előnyös gazdasági helyzetére való tekintettel, a kivándorlás gondolatával nem foglalkozott és az asszimilált polgári réteg egyelőre még elzárkózott a zsidó burzsoa nacio nalizmus elől, de természetesen sem a ke leti, sem a nyugati .polgári rétegek nem látták, mert nem akarták látni, hogy az antiszemitizmus elválaszthatatlanul kötve van a kapitalizmushoz, mert uralmának meghosszabbítását szolgálja. ★ A Kelet-Európában keletkezett zsidó burzsoa nacionalizmus eszméi az impe rializmus idején, a fentemlített okoknál fogva Közép-Európában is gyökeret ver tek és T. Herzl bécsi újságíró vezetése alatt a cionizmus nevű mozgalomban ta láltak kifejezésre. T. Herzl eredeti néze te szerint a zsidókérdés megoldása csak kétféle lehet: vagy a teljes asszimiláció, vagy a zsidó nemzet feltámasztása saját nemzeti otthonában. Később véleményét úgy módosította, hogy miután a zsidók — természetesen a burzsoáziára gondolt — asszimilációja lehetetlen, csak egy kiút van: a zsidó nemzeti állam megalapítása Palesztinában. Ez volt az általa propa gált cionizmus alapgondo’ata, melynek el ső és legiontosabb célja az volt, hogy a 23 dó burzsoázia osztályhelyzetét és gaz dasági lehetőségeit megszilárdítsa és biz tosítsa az imperialsta érdekek összeüt közésének kiélesedése idején. Az első nemzetközi cionista szervezet 1897-ben alakult Svájcban és keletkezésé től kezdve elsősorban az uralkodó osztá lyok leié orientálódott. Eleinte a kispol gárság, a burzsoáz'a középrétege az ér telmiség és a diákság képviselőiből állott. A nagy kapitalisták kezdetben nem látták jövedelmezőnek. A Keet-Európában élő zsidó proletariátus tömegei számára a cio nista szervezet idegen maradt, mert a dol gozók főleg a szociáldemokrata pártok ban szervezkedtek, amennyiben nem kerül tek a jobboldali nacionalista szövetség, a „Bund” hatása alá, mely — mint isme retes — a munkásmozgalmon belül szintén nációnál ista eszmék hordozójává vált. Az imperialista nagyhatalmak közül Anglia volt az első, amely felismerte a cionista szervezkedés politikai jelentősé gét és ezért azonnal hajlandónak mutat kozott azt saját imperialista céljaira ki használni. Kezdetben felajánlotta Herzl- nek, hogy az első telepítést a keletafri kai angol gyarmaton, Ugandában kezdjék. A cionisták egy frakciója, az úgyneve zett ..Territorialisták” csoportja, amely nem ragaszkodott Palesztinához, el is vált a mozgalomtól, de ez a csoport nemso kára megszűnt. A cionista mozgalom tehát keletkezésé től fogva szervezetileg is szoros kapcso latban állott az imperialista nagyhatal makkal s azoknak eszközévé lett, mint ahogy az már az első világháború folya mán megmutatkozott. Az első világháborúban Palesztina, mint török terület, hadszíntér volt. A cionista szervezet céljainak megvalósítása attól függött, hogy ki lesz a háború győztese, tehát, hogy melyik harcoló fél kapja meg Palesztinát? Hogy burzsoa érdekeik min den irányban biztosítva legyenek, minden lehetőséggel számolva, a cionista szerve zetek megbízottat küldtek mind Berlinbe, mind Londonba. Az antant győzelmére számító londoni csoporthoz tartozott a lengyel Zsabotinszky is, az első zsidó fa siszta párt megalapítója, (Betar) aki lé giójával az angolok oldalán harcolt Pa lesztina meghódításáért. A cionista szer-
