Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Vietor Márton: Cionizmus és antiszemitizmus / Válasz az olvasónak
vezet londoni csoportja az antantot az zal is támogatta, hogy Palesztináiban kémszervezetet alakított, amely az angol földközi-tengeri flotta szolgálatában ál lott. Az angol kormány elhatározta Palesz- t na katonai megszállását é3 ezért 1917- ben nagylelkűen kijelentette, hogy a cio nista szervezetet a palesztinai zsidó nem zeti otthon kiépítésében támogatni fog ja. Ezzel a kijelentéssel, az úgynevezett ,,Balfour deklarációval“, Anglia a németek elleni háborúban a maga számára bizto sította az orosz és amerikai zsidók se gítségét, miközben olyan területét ígért nekik, amely sohasem volt angol tulajdon és amely területet — mint az később megmutatkozott — magának akarta meg tartani, közelkeleti helyzetének megerő sítésére. Ennek ellenére az angol kor mánynyilatkozat egyelőre biztosította a cionista szervezetek telepítési terveit s az angol zsidó és nemzsidó pénztőke Pa lesztina kihasználása iránt érdeklődni kez dett. ^ Az amerikai nagytőke is felismerte az új lehetőségeket és nem volt nehéz meg győzni az UiSA kormányát arról, hogy a palesztinai kérdésnek nagyobb figye inét teli szentelnie. Már 1924-ben aláírtak egy ngol-amerikai megállapodást, mely sze rint amerikai polgárok és szervezetek Pa lesztinában ugyanolyan jogokat élveznek, mint az angol mandátum-hatalom- polgá rai. A cionista szervezetek tehát már a második világháború előtt az amerikai imperializmussal is szoros összeköttetés be léptek. ★ A cionizmus mellett még egy más'k mozgalom is keletkezett, amely a cionisti szervezetek gazdasági és politikai aspirá cióit ugyancsak támogatta, főleg azzal, hogy végeredményében a cionizmus esz méit kiegészítve, azoknak terjesztését se gítette elő olyan zsidó tömegek között, melyekneK a cionizmushoz semmi közük nem volt. Ezt a mozgalmat „autonomiz- mus“-nak nevezték. A cionista szervezetek megfeledkeztek arról, hogy ha a telepítés teljes sikerrel is járna, a zsidóság túlnyomó többsége, annak 90—95 százaléka Palesztinában el sem fér és cda soha ki nem vándorol. E zsidó tömegeknek — melyek elszórva él nek az egész vüágcm.— mivel a vallási gon dolat már nem egyesíti őket, — az auto nóm’izmus elgondolása szerint a nemzeti energára támaszkodva kell kihareolniok a nemzeti, nyelvi, kulturális autonómiát, másszóval az egyeá államokban egy egy séges nemzet részeként, nemzeti kisebb ségként kell fellépniük, A cionista szervezet felismerte e gon dolat jelentőségét, besorozta azt saját ideo lógiai fegyvertáráéba: hirdette a zsidók kö zös sorsát, tekintet nélkül arra, hogy mely osztályhoz tartoznak, azért; hogy az asszimilált zsidókat egyesítsék a nem azDzinxiláitakkal és a zsidó dolgozókat el térítsék az osztályharctól; hirdették az egységes zsidó nemzet eszméjét és annak felsőbbrendűségét azért, hogy biztosítsák Palesztina számára a világ zsidóságának anyagi és erkölcsi segítségét és leplezzék az osztályellentéteket a zsidóságon belül. A cionista szervezet tervei szerint Palesztinában csak a zsidóság politikai és kulturális központját akarta kiépíteni és e központból akarta a világban szétszórt zsidó csoportok valamilyen formájú egy- ség'rontját megteremteni. így egyesült a cionista szervezet ideoló giájában is a burzsoa nacionalizmus a ,kozm cipoli t' zmngs al, első?orban azzal a célzattal, hogy megnehezítse a zsidó dol gozóknak. hogy azon ország népébe, mely hez tartoznak, beleolvadjanak és a népnek hűen szolgáljanak. Az autonomizmus eszméjének nincs tu dományos alapja, mert a világban elszórt zsidóság nemzetet nem képez. Sztálin elv társ mondotta: „... el lehet képzelni embereket kö zös „nemzeti jelleggel“ s mégsem lehet azt mondani, hogy flgy nemzetet képez nek, ha gazdaságilag el varnak kü’önítve különböző területeken laknak, különböző nyelvét beszélnek stb. Ilyenek például az orosz, balicsi, amerikai, gruzín, kauká- zus' zsidók, akik a mi véleményünk sze rint nem képeznek egy nemzetet." A zsidók, akik végleg letelepedtek Pa- 'esztmában, idővel nemzetet képeznek, de ezzel a nemzettel a világban szétszórt zsi dó csoportok nem azonosíthatók. Milyen közös érdekeik lehetnek e csoportoknak? Kizárólag közös, osztályérdekekről lehet szó, ennek azonban a nemzeti kérdéshez semmi köze sincs. De éppen ezekre az osztályérdekekre — természetesen kapita lista osztályérdekekre — támaszkodott a c onista szervezet, miközben céljait ha mis jelszavakkal álcázta, melyekkel gyak ran dezorientálta a hitlerfasiszták által üldözött, osztályöntudat nélküli európai zsidó dolgozókat is. E tény legjobb bizo nyítéka az első Csehszlovák Köztársaság zsidóságéinak helyzete. Milyen volt a helyzet Szlovákiában? A zsidó burzsoázia idősebb generációja as szimilált. elmagyarosodott volt és a ma gyar burzsoázia kisebbségéhez tartozott. A szlovák soviniszta burzsoázia gyűlölte őket egyrészt mint magyarokat, más részt mint zsidókat. Az idősebb generáció azon rétege, amely alkalmazkodott a szlo vák burzsoáziához és főleg értelmiségiek ből állott, számbelileg csekély volt. A zsidó kispolgárok és a köztársaság ke leti részében élő zsidó munkások nem asszimilálódtak — helyenként inkább el- németesedtek, ami a nyelvüket illeti -— és mivel hitüket sem hagyták el, izolálva maradtak. A fiatal generációt, amely már sz'ovák iskolában nevelkedett és szlová kul beszél, mielőtt odáig fejlődhetett vol na, hogy önmaga felismerje a probléma
