Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete
Cserepek a bárcai újabb kőkori tanyahelyről i. e. 3000 év körül Kőből és csontból készült termelőeszközök a bárcai újabb kőkori tanyahelyröl i. 3000 év körül E kultúra lakóhelyed, kisebb földműves falvai megtalálhatók KeBetSzstaváíkia aüsu esomyabb hegyhátam, dombjaim, az eperjee- tokaji hegy Lánc nyugtait! és keleti lejtőm. A folyók völgyeiben felhúzódinak majdnem a lengyel határiig. Két központot alkot & kassai medenfoe a Hennáid völgyével és a Bodmog-köz a királyhelimeci jártással. Kü lönös előszeretettel épíitették fa!vtaiiík®t tér. mészebes védtett helyeken, félsziget szerű en kiugró magaslatokon, nagy mocsárnál körülzjáirlt dúnákomi. Előszeretettel szállták meg a folyók melletti magasiaitoikat, me lyek árvíz idején sem jutattak víz alá. E tényt különösein a Bodrog és Omdlava men tén tapasztalhatjuk. Ketet-SzlováMáit ítöbb nép lakta, melyek tagjai voltaik az Európát lakó úgynevezett szaiagdiszes kultúrájú népeknek. Az elne vezés a kerámiát díszítő bekairooölb, ssalag. foa'májú vonalakból származik ami egysé ges díszítési alapul szolgált Európa ke leti éis nyugati részein. Egyes zártabb te rulettekén több fajta áziósü döszábés jötit lét re, ami alapját képezi neolitikus kultúrák fejlődésének. A ml területünkét az újabb kőkoriban a bükki és tiszai kultúrájú népék lakták. A bükki kultúrájú nép (elnevezés Ma gyarországom a Bükk hegység után, ahol e nép központja volt) 3000 év körül idő számításunk előtt lakta Kelet-Szlovákra egyes vidéked/t. A kassai nuedsericében több helyen) tártuk fel anyagi hagyaftékaikait, főbb éEomáshélyei: Kassa, Bárca, Alsó Mislye, Benaikofvce, Trstená pri Homáda, Ruzisdn, Jásszá, Száma és Saoa. innen) a Her mád völgyén jutott a Szepességbe, hol ne vezetesebb lelőhelyei Porács és Haligovce. A délszlovákiai Kanszt vidékén Szlce, Ardov és Kecscrvo lelőhelyek ismeretesek. Mint már említettük, e kuillbétrának nagy
