Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete
jelentősége van. a Felsöfisza vidékéhez tar tozó keletsZlovákáaá síkságnak a tőket e- rebesi és királyhslmeci járások területin. Itt már a múlt százsad nyotevanas-kikinc- vanies éveiben kezdődött meg- a kutatás. Fontosabb Műhelyek: Töketerebes, Velaty, Gróel, Hradiště, Vel’ky Kazmir, Kuzmice, Boürogszerdahely, Vináicky, Somoitor, Hnioj. na és mások. E sorok írója az utóbbi években háiictm bükki kultúrájú tanyahe yen végzett kutatásokat. Kassáin, Báaxán és Alsó MSs- lyén. Kassa város déli részén a Misalóka pa táik magas partján liátíható a kultúrréteg 1 méter mélyen (2 kép). Az objektum nagy részét a patak eOhordta. A megsem misülés előil sikerült megmentem több edény-.töredéket, kő és osont termelő esz. közöket Alsó Mislyérj Petácb Emil múzeumi őr segítségével sikerült több tárgyat meg menteni, Az „edényeik részei tipikus bükki kultúrájú díszeket tartalmaznak: bekaroolt ívben csoportosuló vonalak, némelyek kö- züilök fehér anyaggal varnak berakva. A keletszlovákiai múzeum értékes emlé kekkel szaporodott a bárcai ásatások ré vén. A volt gazdasági iskola. udvarán, a műit év nyarán avar-szláv temetőt tártunk fel, időszámitásaiafk VIL-VIII. századából. Az avar-szUáv lakosság temetőül1 a bükki kultúrájú nép lakhelyét használta fed. A sírgödrők ásása közben megbolygatták az ókori ember 1 méter mélységben levő kul- túrkagyatékaiit. Sót;, az avar_szláv lakos ság szebb emlékeket kegyeleti tárgyként használt fel halottad részére. így például Qz együk gyeimeksír lel táráiban festett bükki kultúrájú cserép é volt. A VHI. században szokásos kecskefej, amit eledelül adtak a halottnak, bükki kultúrájú cseréppel volt megtámasztva. Az egyik avar.szláv csont váz két kő obsiddán késsel volt dászátve a föld által megemésztett hordaosonitok mm gasságában. Időbeli hülönihség a csontváz és a íentemliteitt bükki kultúrájú, emlék között 4000 év íkörüil forog. A sírok feltá rása közben előkerültek a primitiv földmű velő nép emléked', melyek kerámiára, kő, oaontesaköczökre és faítapaszok maradvá nyaira oszthatók fed. A fcarámája díszítésé ben három fejlődési fokot lehet megikülöai, böztetni ízléses, fejlett, fazekas műveltség gel. (3-a-b kép). Analizálva .a legújabban (szerzett emlé keket, próbáljuk rekonstruálni a bükki kultúra kassai, alsámislyed és bárcai gaz dasági, kulturális és szociális életét. A tárgyak készítése átlag tömeggyártásra utal. Bármely egyén minden szaktudás nél kül készíthetett ilyen használati és dekora tív tárgyaikat — eszközöket. Tehát nem volt külön iparos és földművelő osztály. A lakosság az ős osztálynélküli társada lomban élt az embernek ember által való kihasználása nélkül. Főfoglalkozásuk a földművelés, állattenyésztés voCit, a hadá szat és vadászat ősi foglalkozása mellett. A földművelés mellett tanúskodnak a bár- cau tanyaheüyeken talált őrlőkövek és meg. szenesedéit búza.- Az állattenyésztés mel lett marha, —, lő és (sertéscsootok az ak kora húseledelek néma tanúi. A vadászat mellett tanúskodtak úgy Bárcán, mint Kassán lelt őz- és szarvasagancsból készi- tett szerszámok, összegezve a mondotta kat a Ibükki nép egy közös egységben élt és kollektív gazdálkodással foglalkozott. A tiszai kultúrának a mai kutatás állá sa szerint nincs olyan jelentősége mint a bükiki .kultúráinak. Ketet-Szlovákiának két legfontosabb lelőhelye Bárca és Aó Mislye. E nép foglalkozása társadalmi, gazdasági éo kr.1 turális viszonyai ugyanazok, mint a bükki kultúrának. Bővebbet azonban, csak a jövő kutatásai hoznak, mivel az eddigi kutatások kezdetleges állapotban, vannak. Időszámításunk előtt 2500-tól 1900 évig tart az átmeneti kor. Kelet.Szlovákia te rületén a mai archeológiái tudomány sze rint az európai kurjtúrák között a bodirog. kereszt,túri és a bádeni kultúra ragyolhb mértékben terjedtek él. A többi kultúrák emlékei gyéren fordulnak elő termékeny vidékeinken. A zsinóncfezes kultúra tanúja egyetlen cserép, Bodrog szentes léJÖhellyel. A vostinái kultúra emlékei szintén keve sebb számú lelőhelyen, találhatók. A bodrogkeresztúri kuűtúra valószüniffibeg a Felsötisza vidékén keletkezett és innen Ke’iet-Sz’ováMa területein áit elterjedt az Ipoly, a Garam és Nyíltra folyók völgyében is. Két fontosabb leühélye Bárca, a kassai és Lúőky a nagym hályi járásban markán san jellemzik; e kultúra képét. Emlékeik na gyobbrészt temetőkből származnak. Már ismerték a rezet, melyből praMklkus ter mel,őessáköziöíket készíttettek, nagyobbá na a köbaltákat utánozva. FöldmüveCésük ól - lattenyészjtésiük és fazékas mesterségük már magas fokon állott. E kar legelterjedtebb kultúrája a bádteni vagy árkait keaámaia, amit a csehszlovák irodalomban kalenovaná kuü túrának nevez zük. Népe nagyon fejtett volt éis kerámiá jával találkozunk egész Szíovákáában, Morvaországban,, CSsehországban, Sziléziá- ban, a keleti Alpok vúdékedn és az egész Kárpát medencében!. A kerámiát nagy résziben árücoiit díszítés jeUemzL (4. kép). A kilsésrő Msetek gazdagon fardultnak elő e nép tanya-helyeiín, mint pld. fonáirfebezé keik, 'különféle kő és csonteszközök, malom vagy őrtőköVek. Bizonyítékul szolgálnak e nép foglalkozása mellett, hol egyéb fog lalkozásán kívül a földművelés és a vadá szat van túlsúlyban;. LíSginkáibb az új 'kutatások anyagára és emlékéire takarok rámutatni, ezért az ürío- datomban már ismert kultúrákat csak megtemiMitiem, Ez főképpten. a bonyolult és összetett bronzkorra vonatkozik. A biXHtókooii cávílzácáó főiytiatólagosein az említett Ikultúrálkbóíl jött létre, Az idő- számátálsunk előtitá második évezredet töl ti be. Részletesen' a mai tudomány szerint 1900—900-ig tart. .E kultúra alapja Szlovákia rendkívüli
