Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete
Kullúrréteg az i. e. 3000. évből Kassán a Torna-utca végén és állteUtyilSággiaL KeleüSzlaváMa emberé nek életében radikális fordulat állt be. A ruzsani, jásaói, garbóéi vadászó és gyűj tögető ember helyett először találkozunk a földművelő és állattenyésztő emberrel. Ez a kultúra, mely a barbárság jellegiéivel viain feílirubáizva, a fiatalabb kőkor. Évek ben számi bva idősEámátásúrik előtt a inair. madlik évezred; végén Srte el tetőpontját. Gaüsaolt és átfúrt kőbaülták, a csoritesizikötzök tömege és fazekas mesterség em&éíkeii leg markánsabb jeled e fejdebfc kulttúrámak. Az új éghajlati viszonyok megváltoztat ták sSkságaáinak mocsarBís-ítunidrás és st/ep. pás jellegét. Létrejötték a füves mezők és tájak, a tölgyes, bükkös erdők. Az ember letelepedett Kelet-Stdovákáa folyóá mentém. Megbánta a Hernádi, a Bodrog és meZQék. folyóik völgyét. A folyók füves legelőik kel, gazdag hal, madár és áfflliaitivüllággal, teraszaikkal a legjobb települési alapot hozták létre. A természeti tényezők radi kális változása az atepja az új gazdasági, társadalmi és kulturális életnek. A pri- miitfiv földművelés, álLattenyésztés új tér. melö eszközöket, fegyvereket és óflTJardó letelepülést hozott magával. A földet egy szerű faekével és botokkal forgatták meg. Ismerték a búzát, árpát és egyéb növé nyeket. A búzát két 'kő között zúzták liszt té, melyek minden tanyahelyen megüielhe- tök. MegszAiteíltek különféle életmehéziségiek é3 kényelmek, lakóházaik készítése, ter mény betakarítása és elraktározása, me lyek az új technika meg&rtíülását hozták magukkal. Készítettek különféle baltákat, kapákat, ékeket a kezűkbe került masszí vabb kőanyagból. Keletkeztek ipari köz pontok és létrejött a kereskedelem a fo lyók mentén. Megindult a fonás-szövés mű-, vészete is, aminek bizonyítékai a tanyahe- lyekein tömegesen előkerült agyagból toé. szült fon áltneihezékek és orisókairakák. Kőből készített termelő eszközök meL lett továbbra is nagy jelentőségük volt a csőrit -— és faessközöknek. Szarvasagarcs- bótl és különféle állatok csontjaiból készült kalapácsok, balták, szúró-fúró szerszámok tömegével taMlkozák a kutató a kőkori tanyaihelyek feltárásánál. A kultúra fejlő désének szempontjából 'különösen a csont- eszközöknek nagyobb a jelentőségük. Nagy számúk fejtett Ízléssel van díszítve, bekar- colássai, kisebb nagyobb gödröcskékkel. Az ornamentika, a dísriltés az egyes tör zsek kölcsönös érintkezéséről, hatásairól és származásúikról tanúskodik. E kotr Legnagyobb találmánya az anyag edények készítése, — a fazekas mesterség. Kelet-Szlovákia vidékein időszámításunk előtt a negyedik évezrediben megtaláljuk e mesterség legrégibb termékeit. Az osztály- nélküli társadalommal foglalkozó kutató részére a legmegbízhatóbb anyag. A for ma, a díszítés és az edények készítési tech nikája alapján állapítjuk meg egyes vi dékek kultúrájának fokát. Továbbá egyes ■töressek: békés, vagy háborús életéit, asszii- mdlácíórját, a kultúra elterjedéséit, egyes központok kfsúgárzásáirak útjait. Maga a kerámia, törékeny anyag nem kámondott kereskedelmi árú, hanem egy technika, for ma és díszítési mód tömeges cfösöokácáója a lakosság vándorútját és elterjedését je lenti. A datálás -időszámítás szempontjából a legjobb vezérfonal. Maakánsan látjuk az edény fejlődését. A legrégibb ediények bomba, vagy félgömb formájúak, melyeket az ősember a markában, kezében fogott meg. A fejlődést fokozatosan szemlélhet jük. Időszámításunk előtt a harmadik év ezred második felében jelentkezik a fül. Az edénynek már megvannak a részei: a talpa, teste, nyaka és sszájpemeone. Készíte nek kamcsőkat, tálkákat, különféle tálakat, gyermekjátékul szolgáló edénykéket a tö megesen előforduló fazékformájú edénye ken. ldvül. A barbárság e fokán az időszá mításunk előtti 3000 év körül Európát föld művelő törzsek szállták meg a Fekete- tengertől a Balti tengerig és innen nyugat ra az Artimti-óceánig. A táirsiaidaSrm étet a család volt, a xnat- riarchátuis rendszer alapján. Az anya volt a család központja és feje. E nen|dsziert a bronzkor vége felé 1000 körül fokozatosan a patriarchátus rendszere váltotta fel. Kelet-(Szlovákiáiban e két rendszer az eut.. dheológi-ad anyagiban tükröződik vissza. A vadság és a barbárság első felében (régibb- űjabb kőkor és a bronzkor első fele) ki sebb agyag szobrocskák többnyire női ala kokat örökítettek meg. A fejlett bronzkor- ■ ■bán és a vaskor kezdetén megszűnik a nő ábrázolásai, helyébe a férfi lép, — különö sen a harcos. Továbbá e tényt igazolja a bronzból készült (támadó és védő fegyverek sokasága e kor tanyahelyeíin és temetődben. A családi élet alapja a szeretet volt. Ezt bizonyítják a tanya helyeken ta' á. t kisebb agyagedények — figurák, csörgők, melyek gyermekjátékul szolgáltak. Átfúrt agyag-gyöngyök, áM&tfogak női nyakéke. fcül és köLönféle csengőikül szolgáltak. E primitíven készített tárgyak az emberi sze retet anyagi hagyatékai, «uz eöztetliikad ér zés és kezdetleges naturális^tfikus művészet megnyilvánulásai.
