Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete
Kelet-Szlovákia őskori élete Irta Pásztor János Az ember fejlődéestörtérjetében több kor szakot és tásatíálmíi fokot különb?>zfetünlk mieg. Engels a nagy marxista gondolkodó a fejlődésit a Vadság, a barbárság és a cá- vffizácaó korára osztja» A t'ánsadaJloim. szintén változáson, fejlő désen merít át. Az ős, osztálynésöeüli tár sadalomtól lett az osztálytársadalom. mely ben a rabszolgaság, feudalizmus, kapita lizmus és a szocializmus fokát különböz tetjük meg. Tanulmányomban az ős, csz- táyniélküü társadalommal foglalkozom, a vadság, vagyis a jégkorszaktól kezdve ránk maradt anyagi emlékekkel, termelő eszközökkel, — egészen időszámításunk XII. századáig. Felhasználva a legújabb kutatások ered mény élt, rámutatok azon tényezőkre, me lyék az egyes kórokiban, elősegítették a fej lődést. Sztálin elvtáns szerint a történeten fejlődés törvényének kulcsát rém az embe rek agyában, vagy ideáikban keli keresnünk, hanem a termelés módjában, A termelő eszközök, a munkamédok a leghatásosabb fejlődési és 'egyben történelmi tényezők mind a vadság, a barbárság, mtad a cdvilii- zácöő korában. Ásatások révén szerzett anyagi emlékek; pattintott, csiszolt kŐíhaJta, kőkés, réz, bronz balták, csákányok, szúró-fúró szer számok, fegyverek, ékszerek máir.id la fej lődés néma ítannüL A hialajdió aTcShetoÜógia célja nemcsak e néma, anyagi tárgyak eneiMopedSkus gyűjtése és elraktározása. Főcélunk a 'tárgyak mögött meglátna, a dolgozó, küzdő embert aki létrehozta a termelő eszközöket és felfedni az egyes korok kulturális, szociális és gazdasági struktúráját. Kelet-SzloviáMa legrégibb termelő esz közei az időszáamtásitr.lk előtti 50.000 évből. származnak. Ez a kor a jégkorszak utolsó fázisa. A kassai medence, a keletszlóvá- kaaá sákság mocsaras, tundrás-füves terület voit, melyen ma már kihalt állatok, ma mii, bartiangli medve és az ember elit kisebb-nagyobb bordákban. A Magas és Alacsony Tátira jégkéreggel voltak borítva, melyeiknek 'maradványai a morénák és iten- gersizemdk máiig ite megmaradtak. A bataimas állatokkal és hideggel szem ben az ember védelmet a barlangokban talált, ahol a kutatók megtalálják marad ványaikat. 1879-ban Rőtül Sámuel a Kacsa rruelleitlti rúzsaiul barlangban diluviálris- jégtkorszalkíbeili rétegben tárta fel az ős ember tűzhelyét 1916-ban Kormos Tiva- diar a jászéi 'barlangban tárta fel Kelet. Szloválúa legrégibb termelő eszközerllt; pattintással készült szúró-fúró és vakaró kőszerszámokat. 1924/25-ben J. Eisrer és T. Baibor újabb kutatással megerőísitették Kormos eredményeit A jégkorszak melegebb időszakaiban az ember nytilt területen is (tanyázott. Ilyen taínyahelyet tárt fed Jamisák St. Cejkov és Kaisav-on, a zempléni Szigethegység tenü- ieltéa. Legújabban. e sarak írója Garbódon, a kassai járásfbain itiaiádt az őskori ember maradványaidra. A garbód ősember obsi- dián(ból és jaapdisíbói készítette esz-közeit. A kultatáöt tnjaigybajn elősegítik a szocda- lazmus épóiilkezéiseii. Űj őskori telepeket fca Háltak a Kassától délire húzódó kisebb ma gaslatokon, menyeiknek főbb állomásai BáJroa és Kenyhec. E kor legkimagaslóbb emléke a Pcprád melletti Gánoveén a travertiníban talált megkövesedett emibeal koporya. Mamut csontokat több helyen ’tártak fel 1950 őszón a kassai téglagyár jkavicsbányáij áíbam 9 m mélyéről mamuitfcg került elő. (1. kép.) Az irodalomban több lelőhely ismer estes, így Kassa, Nagy sáros, Rózsin, Eperjes és Perény. A vadság e karában — arch-eodógDaálag régibb kőkor — Kelet-Szlovákia emberének nehéz élete vo’Jt. Vadászattal, halászati al és gyűjtő gazdálskodá&sai foglalkozott. Ismerte a tüzet, ami az ellsö forradalmat hozta (az ember életébe. KoCLMctív életet élt és kisabb-riagyobb- hordáikba verődve va dászott. A horda nagyságát gazdaságú, biztonságú és különiféue életfeltételek szab-' ták meg. A horda egyúttal támsadaími és gazdaságii egység is volt. A horda élén — a primitív pszichológia alapján — a leg erősebb és legtehetségesebb egyén állott. Az asszonyok, gyermekek gyüjtőgazdál- kodáissal foglalkoztak, a férfiak főügye volt a biztonság, védelem és a vadászat. A jégkorszak az éghajlat lassú melege désével, időszámításunk elötit 20.000--15.000 évvel ént véget. Kezdetét vette a jelenlegi geológiai kor a mai éghajlattal, növény Mamut-fog darabja a kassai kavicsbányából i. e. 50.000 év körül
