Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953 / 10-11. szám - G. L.: A diószegi konzervgyárban

Az üzem egyik termelőrészlege.

<2 ct/'0$ze$/

Aki szereti a jó édes kompótot, a lite

res, félliteres üvegekből ránkmosolygó, za

matos, cukros vízben eltett cseresznye-

meggy-, barackszemeket, annak nem lenne

tanácsos betekinteni a diószegi konzervgyár

készáru raktárába. A különféle kész konzer-

vekből, befőttekből valóságos hegyek sora

koznak egymás mellett a hatalmas teremben.

Az egyik csupa cseresznyebefőttből van rak

va, a másik meggyből, a harmadik almából,

a negyedik halom üvegeiből aranyszínű, ket

tévágott barackok kandikálnak ki. Minden

halom más ízt, — a tavasz, a nyár emlékeit

juttatja a mellettük elhaladó eszébe.

A gyár fontos szerepet tölt be a közel

látás terén. Naponta sok vágón indul el az

üzemből gyümölcs- és zöldség konzervek-

kel, befőttekkel megrakodva az elosztóhe

lyek felé, ahonnan az üzletek polcaira, a

vendéglőkbe és az üzemi konyhákba kerül

az ám. Nagy segítséget jelentenek háziasz-

szonyainknak az üzem termékei. Az év

minden szakában olcsón vásárolhatnak min

den fajtájú friss gyümölcsbefőttet, fagyasz

tott zöldséget és gyümölcsöt.

A konzervgyár tisztán tartott műhelyei

ben legnagyobbrészt nők dolgoznak. Az

előkészítőben válogatják, osztályozzák a

gyümölcsöt. Fiatal lányokból álló munka

csoport dolgozik itt. Az asztalok roskadoz

nak a rájuk rakott halványkék szilva alatt.

A daloló lányok fürge ujjai után egyre

újabb ládák telnek meg válogatott, jómi-

nőségű, szárától megfosztott gyümölccsel A

mérlegnél dolgozó idősebb néni alig győzi

a mérést az ügyes, fiatal lányok után. A

másik teremben a vízsugarakkal tisztára