Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 10-11. szám - Lőrincz Gyula: Szabad hazában élünk
egyenjogúság első feltételét jelöM meg, így folytatva: „Annak, hogy még mindig oly nagy a különbség Szlovenszkó és a Morván-túli (történelmi) tartomá nyok szociális, gazdasági és kulturá lis színvonala között, a cseh finánc- töke könyörtelen eljárása és az ed digi kormányok gazdaságpolitikája az oka. Milyen volt ez a politika ? „Fő elve“ ez volt: A Morván-túli tarto mányok élvessék az ipari országok előnyeit, míg Szlovenszkó túlnyomó része mezőgazdasági tartomány le gyen. Ez a Szerencsétlen gazdasági politika mindjárt kezdetben a száo- venszkói ipar leépítésében jutott ki fejezésre, a köztársaság ezen részé ben aláásta az ipari fejlődés termé szetes talaját.“ A terv megvalósítására azonban a burzsoa köztársaságban nem ke rült sor. Csak mikor felszabadulá sunk után Csehszlovákia dolgozó népe maga vette kezébe sorsának irányítását, aikkor valósul meg a ré gi álom, a dolgozók vágya, a gott- waldi ötéves terv nyomán, új Cseh szlovákia, elsősorban új gazdag Szlo vákia születik. És örömmel halljuk ma Široký elvtárs szájából, hogy „a köztársaság szocialista országépíté sének keretéiben sikerrel folytattuk Szlovákia szocialista iparosítását, a népgazdaság és kultúra minden sza kaszán jelentős sikereket értünk el. Legszembetűnőbbek a teljes ipari termelés gyarapodásának eredmé nyei 1937-hez képest Szlovákia ipa ri össztermelése ez év első negyedé ben kereken 4 és félszeresére emel kedett. A nehézipari termelés ebben a negyedévben már kereken a hábo rúelőtti termelés hétszeresére nőtt. Különösen meggyorsult a fejlődés 1951 óta, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi zottsága Gottwald elvtárs javaslatá ra elhatározta, hogy felemeli az öt éves terv feladatait. Ipari termelé sünk gyarapodásának iramáról képet alkothatunk, ha meggondoljuk, hogy Szlovákia ipari össztermelése 1953 első negyedévében 14 százalékkal volt nagyobb, mint az 1937-es év egészévi ipari termelése. Az ipari termelés növekedését tekintve az öt éves terv eredeti feladatait már 1951- ben, tehát három év alatt tel jesítettük. Szlovákia szocialista iparosítása egyben lényegesen megváltoztatta a szlovákiai ipar szerkezetét is. A ter melőeszközök gyártása növekedett és 1952-ben már az ipari termelés 54.9 százalékát tette ki, beleszámít va az élelmiszeripart is Mindez azt bizonyltja, hogy Szlo vákia aránylag rövid idő alatt meg szűnt elmaradt agrárország lenni és gyors ütemben fejlett iparí ország gá alakult át, amelyben túlnyomó részt termelőeszközöket gyártanak.“ Szocialista iparunk rohamos fejlő dése, dolgozó népünk szorgalmas munkája segítette kormányunkat ahhoz, hogy célját: a dolgozó nép életszínvonalának emelését megvaló sítsa. így kerülhetett sor az élelmi szer és elsősorban az ipari árucik kek állami kiskereskedelmi árainak csökkentésére. Ez annak a sikernek eredménye, amelyet dolgozó népünk országunkban a szocializmus építésé nek útján elért, valamint annak, hogy a pénzreform -végrehajtásával megszilárdítottuk a csehszlovák pénzt. Ezzel az árcsökkentéssel emel te kormányunk a munkások és hiva talnokok reálbérét, a földművesek jövedelmét, valamint a csehszlovák korona vásárlóerejét. Ez az új ár- csökkentés, több, mint 23 .zer fo gyasztási árúfajtára vonatkozik 5— 40 százalékos csökkentéssel, amivel Csehszlovákia dolgozó népe évente négy és félmilliárd koronát nyer. Ha ezt az árcsökkentést megfigyeljük, meg kell állapítanunk, hogy túlnyo mó többségben ipari árucikkek árá nak nagyfokú csökkentését látjuk, míg az élelmiszerárúk árának csök kentése kisebb mértékű. így az ár le szállítás elsősorban parasztságunk, az egyénileg dolgozó és a szövetke zeti parasztok, tehát nagyrészben az élelmiszer terén önellátó lakosságunk számára jelent sokkal nagyobb ked vezményt. A mezőgazdasági termé kek, a gabona, hús és egyéb élelmi szeráruk termelésének lemaradását mutatja ez a különbség, s figyel
