Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Lőrincz László: A "Kommunyiszt" 1953. évi 8., 9. és 10. száma / Folyóiratismertetés
FOLYÓ IRAT1SMERTETÉS í A ,.Kommunyiszt“ 1953. évi 8., 9. és 10. száma A „Kommunyiszt“ 8. számában V. Lopat- kin „A szovjet kereskedelem általános fej lesztése — a nép jóléte emelésének komoly előfeltétele“ rímmel írt cikket, amelyben a szovjet kereskedelem fontos szerepét fej tegeti a párt és a kormány a dolgozók ál talános jólétének növelését célzó törekvései ben. „A XIX. pártkongresszusnak a Szovjet unió fejlődését célzó ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei kitűzték a feladatot: öt év alatt az ipari és mezőgazdasági terme lés növekedése alapján 70 százalékkal emel ni az állami és a szövetkezeti kereskedelem kisárúforgalmát. E feladat megoldására minden lehetőség meg van adva. Az ipar és a mezőgazdaság évről-évre több termé ket nyújt. Rohamosan fejlődnek a szállítási ágak. Szilárdul az állami és a szövetkezeti kereskedelem anyagi-technikai alapja. Most az a fontos, hogy teljesen kihasználjuk a szocialista rendszer által nyújtott óriási le hetőségeket, helyesen és észszerűen meg szervezzük az egész áruforgalmi rendszert, rendszeresen tanulmányozzuk és kitartóan terjesszük az élenjáró tapasztalatokat a ke reskedelemben, mindenképpen támogassuk és karoljuk fel az újítómozgalmat, indít sunk szocialista munkaversenyt a vásárlók jobb kiszolgálásáért. A szocialista tervgaz daság rendszerének fölényére, a szocializ mus gazdasági alaptörvényére támaszkodva és ezek teljes érvényesítésével tevékenysé günkben minden belső tartalékot mozgósít hatunk az áruforgalom meggyorsítására és még magasabbra emelhetjük a szovjet ke reskedelem szerepét, amely a nép anyagi jóléte megjavításának komoly eszköze.“ Lopatkin itt kifejti a szovjet kereskede lem sajátos jellegét és rendeltetését. „A szovjet kereskedelem, — írja — sajá tos típusú kereskedelem. A városban és a faluban különbség nékül uralkodó szocialis ta gazdasági fonnák alapján fejlődik. Men tes a tőkésektől, mentes az üzérkedőktől, a piaci elemek és a konkurrencia uralmától. A kereskedelem az állam, a szövetkezet és a kolhozok hatáskörében folyik. Az állami kereskedelmet a Szovjetunió bel- és külke reskedelmi minisztériumának vállalatai, va lamint az ipari vállalatok munkásellátó osztályai (ORSz) és az iparügyi miniszté riumokhoz tartozó kereskedelmi hálózat ké pezik. Az állami kereskedelem kezében van az ország kiskereskedelmi áruforgalmának mintegy kétharmad része. A szovjet keres kedelem másik formája a szövetkezeti keres kedelem. Ebben túlnyomó szerepet játsza nak a falusi lakosságot ellátó fogyasztási szövetkezetek. Az állami és szövetkezeti kereskedelmen kívül fennáll még a kolhoz- kereskedelem, ahol a kolhozok közvetlenül a saját piacaikon értékesítik termékeiket.“ Lopatkin ezután összehasonlítja a szov jet kereskedelem rendeltetését és gyarapo dását a kapitalista országok kereskedelmé vel és kiemelve a szovjet kereskedelem fölé nyét, leszögezi: „A Szovjetunió kereskedelmének szocia lista jellege kézzelfoghatóan megnyilvánul abban, hogy egész népgazdaságunkhoz ha sonlóan, a szocializmus gazdasági alaptör vénye követelményeinek megfelelően fejlő dik, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítását szolgálja.“ „A népgazdaság újabb, hatalmas fellen dülése az ötödik ötéves tervben a kiskeres kedelmi árak további csökkentésének alap jául szolgál — folytatja Lopatkin. — A XIX. pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei megkövetelik: „Következetesen csökkentsék a közszükség leti cikkek kiskereskedelmi árait, minthogy az árak csökkentése a legfőbb eszköz a munkások és alkalmazottak reálbérének, valamint a parasztok jövedelmének rend szeres emelésére. A munkások és alkalma zottak reálbérét — számításba véve a kis kereskedelmi árak csökkentését — legalább 35 százalékkal emeljék.“ „A munka szerint való jutalmazás — ma gyarázza Lopatkin — megköveteli, hogy a társadalmi termékeknek minden munkásra eső része arányos legyen pénzbeli kerese tükkel. Ennek érdekében elkerülhetetlenül szükség van az egységes kiskereskedelmi árakra. Az állami és a szövetkezeti keres kedelemben jelenleg egységes árakon adják el a termékeket. A lakosság keresetének realizálására némi befolyással vannak a kol- hoz-bazárkereskedelmi árak. A kolhozke reskedelem 'helyi jelentősége, valamint a kereslet és a kínálat érvényesülése maguk után vonják az itt uralkodó egységes ára kat. A kolhozkereskedelmi árak egyik sa játossága az árak ingadozása a termékek idényszerűsége következtében.“ Lopatkin itt rátér a kereskedelem fejlő
