Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia a történelem hajnalán / Szemle
K ustání alván több halmot tárt fel az 1929— 31 -es években. — A szkíták halottaikat el hamvasztották, a tűz által meg nem semmi sített csontokat összeszedték és hamvvederbe rakták. Az égetett csontok között legtöbb ször megtaláljuk a halott tűz által meg rongált vaskését. Az urnák mellé kisebb edényeket és tálakat helyeztek el, valószí nűleg ételekkel ellátva a halálon túli útra. A máglyán összeszedett hamut és szenet a hamuvedrekre szórták és föléjük halmot emeltek. A halmok átmérője 12—14 m, magasságuk 2—4 m. között ingadozik. Az első képen a Kustánfalvi harmadik halmot mutatják be a növényzet letisztítása után. A második kép a féltárt halmot mutatja hamvvedrekkel és ételeket tartalmazó edé nyekkel. A két kép Böhm J. és Jankovich M. J., „Skytové na Podkarpatské Rusi” című munkája után készült. Méhi község területén a tornaijai járás ban nagyobb szkíta halmot tártak fel. A halom átmérőié 72, magassága 4 m volt. A kutatók több edényt, bronz lándzsahegyet, bronzkarikát és más bronz tárgyak töre dékét találták a halomban. A lándzsahegy háromélű, ami tipikus szkíta fegyverre vall és a sírt a szkítakorba datálja. — Kelét-Szlovákia- területéről e korból több lelőhelyet és emléket ismerünk, de nincs kimondott szkíta jellegük. Az időszámításunk előtti 400. év körül Kelet-Szlovákia területét délről és délnyu gatról a kelták szállták meg. Egységes anya gi kultúrájuk megkönnyíti tanyahelyeik és temetőik kutatását. Egyes forrásmunkák gaüoknak is nevezik őket. Társadalmilag a kelták szintén a katonai demokrácia rend szerében éltek és uralmuk alatt tartották egész Európát. Fejlett vasiparuk volt. ami ről tanúskodnak a kelta temetők és tanya- helyek fegyverei és szerszámai. A fazekas mesterségben először használtak korongot ami az agyagművességben forradalmat je lent. Kelet-Szlovákjában legismertebb lelőhe lyei Kenvhec. Szenna, a kassai medencében, a nagymihályi járásban Deregnyő és Bánóc A Szepesség szintén gazdag e leletekben. Legújabban Kassa déli határában sikerült megmenteni egy kelta harcos maradványait. Az emlékek hamvasztásos sírból származ nak, mely nyolc edényt, vaskardot, vas kést és kilenc fibulát tartalmazott. A fibu- lákat a ruha összetűzésére használták. A kerámia és a fémtárgyak a sírt az i. e. második és első századba datálják. (Har madik és negyedik kép.) Bés község területén, a nagykaposi já rásban Szabó Gyula hamvasztásos kelta sírt bolygatott meg. Az edények és a vas- tárgyak elkallódtak, de s'került megmen teni a Keletszlovákiai Múzeum részére két kelta fibulát. (5. kép.) Időszámításunk első századában teljesen megváltozott Kelet-Szlovákia lakossága és politikai helyzete. Mint már említettük, a század elején a római birodalom határait a Duna és a Tisza folyókig terjesztette Pan- 1. Kustánfalva, szkita-halom a növényzet letisztítása után, i. e, VII. század 2. Kustánfalva, feltárt szkita-halom, i. e. VII. század 3. Kelta kard a kassai hamvasztásos sírból, i. e. II.—I. század 4. Kelta fibula a kassai hamvasztásos hírből, i. e. II.—I. század
