Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 9. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia a történelem hajnalán / Szemle
nonia (Dunántúl) és Dácia (Erdély) tar tományaival. A Felső-Tisza vidéke Kelet- Szlövákiával együtt izolálva volt Nyugat- Európától . és politikailag közös egységet alkotott a kélet-európai síkságokkal. — Szarmaták, jazigok, roxolánok és más no mád népek szállták meg a Bodrog, Hemád vidékét és egységes kultúrkört hoztak létre a Fekete-tenger fölötti sztepoe-jellegű vi dékekkel. A kassai medencében e kor maradványait megtaláljuk a Kassától délre húzódó ala csonyabb dombsorokon. A keletszlovákiai archeológiái expedíció tagjai Hájek László vezetésével Kassa és Szenna között nyolc, valószinűleg szarmata-jazig halmot állapí tottak meg. Egy nagyobb halmot Haniska (Enyicke) község határában 1951 őszén rendszeresen felástak. (6. kép.) A halom neve „Akasztó hegy” bizonyítékul szolgál, hogy a halom valamikor kivégzési hely volt. Ennek maradványát, az akasztófa elkorhadt részeit, megtaláltuk az ásatások alkalmával 60 cm. mélyen a halom központi-legmagasabb része alatt. A kutatás végett a halomt négy szektorra osztottuk fel elkülönítve egymástól egy méter széles ellenőrző fallal. A szektorokat egymásután kutattuk át az elsőtől a ne gyedikig, egészen a jégkorszaki lőszrétegig. Az első szektorban megbolygatott réteg volt megállapítható, mely tölcsérszerűen a ha lom közepe felé irányult. Ezen a részen a sír ki volt rabolva, valószinűleg közvetle nül a szarmata-jazig kor utáni időkben. A csontváz a halom közepén feküdt elkor hadt fadeszkán. Vas vagy más fémtárgyak a sírban nem voltak, ezeket a sírrablók magukhoz vették. A szarmata-jazig vagy roxolán népek halmait általában hasonló sors érte. Nagy ságuk és magasságúk a népek figyelmét ma gukra vonta és így iegtöbbnyire kincskere sők martalékaivá lettek. A tudomány a tár sadalom fejlődésének szempontjából értékes és datáló emlékek hiányoznak belőlük és ezért nem tudjuk teljes egészében rekon struálni a társadalmi, gazdasági és kul turális viszonyokat időszámításunk első szá zadaiban. Szarmata emlékek elég gyakran fordulnak elő a királyhelmeci járás dünaszerű homo kos dombjain. Nemrégen Kistárkány terü letéről került a kassai múzeumba két edény, melyeket a Szélmalomdomb homokbányá jában találtak és a szarmaták emlékei közé tartoznak. Időszámításunk harmadik-negyedik szá zadában Kelet-Szlovákia vidékeit különfé le germán törzsek szállták meg. Rövid ideig települt életet éltek. A húnok nyomása elől menekülve egyes törzsek egészen Észak- Afrikába jutottak. Kutatóink egyrésze germán vandal erede tűnek tartja Kelet-Szlovákia két fontos lelő 5. Kelta fibula Bésről, Nagykaposi járás, i. e. I. század 6. Szarmata halom Haniska község határá ban, időszámításunk 1.—11. százada 7. Osztrópataki két arany fibula, időszám'tásunk III.—IV. százada, első sír
