Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben (II.)
Baier ezredessel, Teleki drezdai megbízott jával, akinek az volt a feladata, hogy tisz teket toborozzon a magyar hadsereg szá mára. „ő megmutatta nekem — írja vallo másában Bakunin — Teleki levelét, amely ben Teleki Csehország után érdeklődik. Ki-, használtam ezt az alkalmat és rábeszéltem Baiert, hogy írjon Telekinek, és a levelet le is diktáltam, amelyben Baier nevemben informálta őt a készülő cseh forradalomról és kifejtette mindazokat az előnyöket, amelyek ezzel kapcsolatban a magyarokat érik és végül kérte őt, hogy küldje el Drezdába megbízottját a pénzzel együtt. Teleki válaszolt, hogy maga jön el Drez dába és úgylátszik valóban volt is Drez dában, de később, akkor, amikor én bör tönben ültem.” És Bakunin közvetlenül a drezdai felkelés kitörése, röviddel elfo- gatása előtt is várta Telekit és a magyar segítséget. Bakunin nemcsak támogatást kért, hanem arra is törekedett, hogy ösz- szehozza a magyar nép és a cseh radikáli sok képviselőit — éppúgy, ahogy ezt tervbe vette a csehek és németek viszonylatában. Amikor a felkelés kitörése előtt utolsó megbízottját, a szász Röcklt Prágába küldi Sabinához és Arnoldhoz írt megbízólevelé ben többi között tudatja, hogy felvette a kapcsolatot a magyarokkal és kéri őket, hogy jöjjenek el Drezdába. Elfogatása után, kihallgatása alkalmából elmondta, hogy a magyarok és csehek személyes ta lálkozásának megszervezésével az volt a célja, hogy Sabina és Arnold meggyő ződjenek arról, hogy a magyarok és Kos suth nem ellenségei a szlávoknak és meg fordítva, a magyarok Sabinával és Arnold - dal tárgyalva személyesen tapasztalhassák, hogy a szlávok sem ellenségei a magyarok nak. A találkozás több okból nem jött lét re. Egyrészt Röckl nem adta át a levelet Sabinának és Amoldnak, másrészt a fel kelés leleplezése és elfogatásuk is lehetet lenné tette drezdai útjukat. Az elmondottak — Bakunin tevékenysé ge a májusi felkelés előkészítésében — valóban azt mutatják, hogy Bakunin életé nek rövid ideig tartó haladó vonásokat is tartalmazó szakaszáról van szó. A hala dást, az európai forradalom erősítését szolgálta az a törekvése, amely a cseh- német és a cseh-magyar megegyezést tűz te ki célul éppen a korábbi előítéletek, kölcsönös tapasztalatok alapján való leküz désével. Marx — I. Ph. Beckerhez írt le velében — elítélve Bakunin korábbi, 1848-49. évi tevékenységét — a következő ket mondja: „Az egyetlen dicséretes, amit a forradalom alatti tevékenységéről el le het mondani — a drezdai felkelésben való részvétele 1849 májusában.” Enge^ 1850-<ben Bakuninnak a drezdai felkelés ben való részvételéről így ír: „Találtak maguknak (t. i. a drezdaiak) egy nagyké- pességű, higgadt vezért is az orosz mene kült Bakunin Mihály személyében, aki ké sőbb fogságba esett és jelenleg Munkács kazamatáiban van bebörtönözve.1’ Marx és Engels Bakunin drezdai tevé kenységét tehát pozitívnak értékeli. Nyil vánvaló, hogy a marxista klasszikusoknak ez az értékelése a felkelés előkészítésére is vonatkozik. Persze e viszonylag haladó szakaszban is megvoltak későbbi ellenfor radalmi nézeteinek csírái. Ez különösen áll a cseh felkelés előkészítésében végzett munkájáról. Itt csak utalok arra, amiről az alábbiakban bővebben lesz szó: Bakunin a felkelés előfeltételeinek létrejötte nélkül állandóan sürgette annak megkezdését. Ez nagy hiba volt és mutatta Bakunin meg gondolatlanságát, továbbá azt, hogy bár 'munkássága ebben a szakaszban nagyjá- ban-egészében a haladást szolgálta, már tartalmazott egy olyan sajátosságot, amely nem a bátor, megfontolt, igazi forradalmár tulajdonsága, hanem a vakmerő anarchis táé, aki „forradalmiságával” a reakciót szolgálta. A cárhoz írt vallomásaiban forra dalmi tervéről a többi között így emléke zett meg. „Ha visszagondolok ma arra, mi lyen eszközökkel akartam végrehajtani a csehországi forradalmat, akkor nevetnem kell. Nem értem, hogyan reméltem akkor eredményt elérni.” Amikor a cárhoz írt vallomásaiban ter véi ismerteti, elmondja azt, hogy a forra dalom szempontjából: ,.Inkább a cseh és német parasztokban bíztam, mint Prágá ban. mint általában a városi lakosságban," Tervével kapcsolatban. elsősorban a cseh országi parasztság forradalmiságát emelte ki, jóformán alig beszélt a munkásságról, amely Csehországban jelentős tényező volt és 1848 folyamán nem egyszer adta tanú- jelét forradalmiságának. A csehországi munkásság jelentőségének ez a figyelmen kívül hagyása nemcsak a forradalmi előké születeknek egyszerű hibája volt, hanem sokkal több ennél, mutatja Bakunin ké sőbbi eltévelyedésének egyik korai meg nyilvánulását. A későbbi anarchis a áll előttünk, ami kor tervéről beszámolva így ír: „Arra tö rekedtem, hogy a csehországi forradalom határozott, radikális legyen, olyan, amelyet, ha le is győznek, az alatt az idő alatt, ami kor uralmon van, mindent fenekestől for gasson fel, hogy az osztrák kormány győ zelme esetén semmit se találjon meg a maga helyén ... Azt akartam, hogy rom bolják le az összes várakat, égessenek el- egész Csehországban minden vizsgálati, ad minisztrációs, bírósági, közigazgatási és földesúri iratot és dokumentumot..Rö viden, az a forradalom, amire gondolt, szörnyű, példa nélkül álló forradalom lett volna, mert az inkább a javak ellen, mint az emberek ellen irányult volna. Végül meg kell jegyeznünk azt, hogy ez a mindent elpusztítani akaró „forradalmár” a cárhoz írt vallomásaiban kezes báránnyá lesz, aki megpróbál — amennyire ezek után lehet — lojálisnak mutatkozni, aki szánja- bánja ezt a bűnét is. Bakunint kitűnően jellemzi Visszarion Bjelinszkij orosz forradalmi demokrata, aki Bakuninhcz írt levelében így foglalja össze 1838-ban Bakunin erényeit és hibáit:
