Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Varga János: A Csemadok tudományos előadásai
A Csemadok tudományos előadásai írta Varga János A Csemadok egyik legfontosabb feladata, hogy szorosan együttműködve a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Tár sulattal, aktívan bekapcsolódjék a tudomá nyos előadások propagálásába és terjeszté sébe a magyarlakta vidéken. A Csemadok központi vezetősége felismerte, hogy kub túrmunkájának gerincét a tudományos elő adásoknak kell alkotniok. Ehhez a felismerés hez nagyban hozzájárult az is, hogy szö vetkezeti mozgalmunk hatalmas fejlődésnek inuult különösen Szlovákia déli járásaiban, ahol a parasztság több, mint 80 százaléka a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Világos volt előttünk, hogy feladatunk az lesz, hogy szövetkezeti parasztságunkat szakmailag és politikailag nevelve, megis mertessük . azokkal a módszerekkel, melyek elsajátítása biztosítja szövetkezeteinkben a munka jobb megszervezését és a magasabb terméshozam elérését. Már az első előadá sunk kiadása és megtartása után. ,.A föld és a talaj keletkezése” címmel, nyilvánvaló vá vált, hogy a magyar dolgozók milyen szeretettel várják falvainkon az előadókat. Bizonyíték erre az, hogy az első két elő adást több, mint 221 községben tartották meg előadóink, több, mint húszezer magyar dolgozó előtt. Ezt követően 1952 őszén soro zatosan adtuk ki a tudományos előadáso kát. Különösen azokra a témákra vettük a fő irányt, amelyek érintették azokat a problémákat, melyekkel dolgozó parasztsá gunk naponta találkozik a gyakorlati életben a magasabb termésért vívott harcban. így pl. „az állattenyésztés új formái”, , a munka helyes megszervezése az EFSz-ekben”, „a silózás gazdaságos módszerei”, „az egészsé ges istállózás és a termelés élenjáró mód szerei”, „harc a babonák ellen” stb. Ezek az előadások nagy visszhangra és érdeklő désre találtak országszerte. A dolgozó tö megek kezdtek felfigyelni a Csemadokra, mint olyan szervezetre, mely konkrét segít séget nyújt munkájuk megszervezésében. Bizonyítéka ennek az, hogy az 1952—-53-as téli időszakban 1204 előadást tartottunk, melyeken több, mint 44 ezer hallgató vett részt. Előadásaink nagy sikereket értek el a somorjai, ipolysági, rimaszombati és ki- rályhelmeci járásokban. Örs községben pl. 79 dolgozó hallgatta és vitatta meg a szovjet állattenyésztés új módszereit. Csa tán egyetlen este 21 v'tafelszólaló volt. Ugyancsak Ipolybél, Oroszka, Zselíz és Jánosi falvak magyar dolgozóinak tö meges résztvétele az előadásokon bizonyít ja a magyar dolgozók fokozódó tudás szomját. Tudományos előadásaink célja az volt, hogy a természettudományi ismere tekkel párhuzamosan emeljük dolgozóink általános műveltségét és ennek segítségé vel mozgósítsuk dolgozóinkat a falu szo cialista építésére és az osztályharc fokozá sára. Célunk az volt, hogy megismertes sük a dolgozókkal á nagyüzemi termelés előnyeit és felszámoljuk azt az ideológiai eltompultságot, melyet a klerikális reak ció bevitt a tömegekbe. Tudjuk, hogy ezt csak úgy tudjuk elérni, ha kíméletlen harcot kezdünk a babonák ellen, s ezzel párhuzamosan gazdagítani fogjuk paraszt ságunk szaktudását az agrobiológia és az agrotechnika terén és ezzel hozzájárulunk álhoz, hbgy munkájukat sikeresebben tudják elvégezni. Hogy a gyakorlati életben milyen ered ményei voltak ezeknek az előadásoknak, arra példa az hogy a Csemadok helyi csoportjainak májusi kötelezettségvállalásai ez évben, ellentétben a múlttal, nemcsak a brigádórák vállalására irányultak, hanem konkréten vállalták a szovjet tapasztala tok népszerűsítését falvainkon és az - egy séges földművesszövetkezetekben. Pl. „Áz egészséges istállózás és a tejtermelés élen járó módszerei” c. előadás hatására a rozs- nyói Egységes Földműves Szövetkezetben dolgozó Csemadok tagok vállalták, hogy május 1-ig 1000 liter tejjel többet fognak beszo1 gáltatni és állandóan fokozzák a tej hozamot. Ugyancsak a szovjet ta pasztalatok fokozott alkalmazását tükrö zik vissza azok a kötelezettségvállalások, melyeket az árpa keresztsoros vetésének, a kukorica négyzetes vetésének és a szem csés trágyázásnak bevezetésével vállaltak a balázsfai gellei. cséfai, bakai, nagyodi és nyíri helyi csoportok. Ez azt jelenti, hogy előadásaink nyomán mutatkoznak a tudo mány és a gyakorlat kapcsolatának e^ő eredményei a termelés területén. Előadása inkkal elértük azt, hogy szövetkezeti pa rasztságunk nem nyugszik bele többé az elért eredményekbe, hanem újabb utat és módot keres arra, hogy többet, jobbat, ol csóbbat termeljen a társadalom részére. Tudia azt. hogy minden, ami tesz, az a kö zösség ügyét az emberről va’ó gondosko dást. az ember maximális szükségleteinek kielégítését szolgálja. Megállapíthatjuk tehát hogy a népi elő adások népszerűsítése terén nagy eredmé nyeket értünk el. De ha figyelembe vesz- szük azt, hogy a népnevelő előadások a Csemadok munkájának a gerincét kell, hogy képezzék, akkor be kell ismernünk, hogy még korántsem értük el azt az eredményt, amelyet pártunk célul elénk tűzött. Hiányosságaink gyökere abban vari, hogy járási és kerületi vezetőségeink nem fordí tottak kellő gondot az előadótestületek meg szervezésére és nem vonták abba bele kel lően a haladó értelmiség tagjait. Természe tesen a hiányosságok, nemcsak a járási ve zetőségek részéről nyilvánultak meg, sok
