Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Varga János: A Csemadok tudományos előadásai
helyen, mint pl. a párkányi járásban, a nemzeti bizottságok sem fordítottak kellő gondot az előadások megszervezésére. Hiá nyosságok tapasztalhatók a magyar nemze tiségű tanítók részéről is, kiknek nagy ré sze passzívan viselkedik és nem veszik ki kellőképpen részüket az iskolán kívüli nép nevelő munkából és így nem vesznek részt az előadótestületek munkájában sem. Ezért a jövő tudományos előadások kampányá nak előkészítésénél fokozottabb súlyt kell helyezni arra, hogy ebbe a munkába moz gósítsuk a legjobb politikai előadókat ag- ronómusokat, a természettudományi előadó kat falvainkon. Az előadókat fel kell sze relni szemléltető agitációs anyaggal, dia- pozitívekkel, plakátokkal és rajzokkal. Ez nemcsak azért szükséges, hogy ezen keresz tül mennyiségileg több előadást tartsunk, de főkép azért szükséges, hogy előadásaink színvonalát emeljük. Milyen jóleső érzés az a tudat, hogy ezer és ezer dolgozó vár ja előadásainkat és bizalommal tekint fe lénk, mint olyanokra, akik elősegítik mun kájuk sikeresebb elvégzését. De amilyen bizalommal tekintenek ránk dolgozóink, ne künk olyan felelősségtudattal és köteles ségérzettel kell ezeket az előadásokat elő készítenünk. Dolgozó tömegeink igényei az előadásokkal szemben növekszenek. Nem lehet nagyobb megelégedés az előadó szá mára, mint az, hogy előadásával hozzájá rul az új élet kialakításához falvainkban. És ellenkezőleg, nincs rosszabb érzés az elő adó számára, mint ha úgy érzi, hogy mun kájának nincs meg a kellő visszhangja a tömegek között. Ezért előadói testületünk feladata az, hogy a jövőben még fokozot tabban készüljenek fel az előadások meg tartására és ezzel párhuzamosan újabb és újabb előadókat vonjanak be' az előadói testületekbe. Néni demokráciánk lehetővé tette, hogy a kultúra és a tudományos is meretek a milliós tömegek birtokába kerül- ienek ehhez azonban feltét1 énül szüksé ges. hogy kellőszámú előadó, az előadók százai álljanak a nemzeti bizottságok Ten derezésére, akik tervszerű munkával és kellő felkészültséggel a tudományok hirde tőivé válnak falvainkbaan. A mi dolgozóink meg akarják ismerni a nemzetközi politikai helyzetet meg akar ják ismerni a béketábor hatalmas erejét, ezért kell, hogy ismertessük előttük a munkásosztály harcának óriási jelentőségét a kapitalizmus országaiban és a gyarmato kon. Ezzel párhuzamosan ismertetnünk és népszerűsítenünk kell belpolitikái életünket is. Némelyik dolgozó, ahogy a gyakorlat bi zonyítja, csak azért helyezkedik nemtörődöm álláspontra kötelessége teljesítésénél, mert nem világos számára pártunk és, kormá nyunk politikája. Ha el tudjuk érni azt, hogy ideiében tudjuk ismertetni pártunk és kormányunk minden határozatát, ha elő adásainkat arra tudjuk irányítani, hogy a határozatokkal kapcsolatos nem világos kér déseket aprólékosan szétszedjük és megvi lágítsuk, akkor nagyban hozzá fogunk já rulni ahhoz a munkához, mely a szocia lista falu felépítésének meggyorsítását je lenti. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szocializmus építésében legfontosabb az, ember és minél alaposabban meg fogja is merni a tudományos szocializmus elméle tét. annál mélyebben fog behatolni azokba a problémákba, amelyekkel gyakorlati mun kája során találkozik. Ezért fontos, hogy fokozott súlyt helyezzünk a marxizmus - leninizmus ismereteire és ezen keresz tül megismertessük a tömegekkel a Szov jetunió Kommunista Pártjának gazdag ta pasztalatait. Nem kétséges, hogy a jövőben különösen ilyen irányban kell népnevelő munkát kifejteni. Ezzel párhuzamosan meg kell világítanunk falvainkon a szocialista hazafiasság és a proletámemzetköziség kér dését, mert különösen a Csemadokra vár az a feladat, hogy a magyar dolgozókból jó szocialista hazafiakat neveljünk, hazánk nak, a Csehszlovák Köztársaságnak. Előadóink előtt az a feladat áll, hogy bebizonyítsák mindenki előtt a társadalom fejlődésének törvényszerűségét, melynek csúcspontja a kommunista társadalmi rend szer. Ezzel párhuzamosan meg kell ismer tetnünk a tömegekkel nemzeti klassziku sainkat, az irodalom, a zene és a népművé szet terén. Mindez nagy hozzájárulás lesz ahhoz a tiszta szocialista hazafiassághoz, melynek alkotórésze a proletárnemzetközi ség gondolata is. Habár a Politikai és ^Tudományos Isme reteket Terjesztő Társulat és a Csemadok munkája ezen a téren még kezdeti stádi umban van, mégis semmi kétség nem fér ahhoz, hogy minden kultúrdolgozó, aki sze reti drága hazánkat és a aolgozó népet, nem fogja sajnálni erejét a tudomány szol gálatába állítani. Nem végezzük ezt a mun kát tradíciók és tapasztalatok nélkül. Tá maszkodhatunk nemzeti kultúránk gazdag tapasztalataira, azoknak a nemzeti nagy- jainknak példájára, akik nem sajnálták még életüket is feláldozni a népért. Előttünk állnak a szovjet tapasztalatok, ahol éven ként 80—100 millió ember hallgatja a tudo mányos előadásokat és merít telőlük ta pasztalatokat mindennapi munkájához. És éppen a szovjet tapasztalatok alapján igyekezzük kiküszöbölni eddigi hiányossá- Pamkat. amelyeket különösen a szervezés terén tapasztalunk. Különösen ott mutat koztak hiányosságok, ahol a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társu lat s a nemzeti bizottságok, a tömegszerve zetek nem fektettek súlyt arra, hogy a he lyi viszonyokat tanulmányozzák. Pedig ez zel megá1 lapíthatták volna azokat az a’kal- mas témákat, amelyek különösképpen érdek lik a dolgozó tömegeket. Ehelyett az elő adások sablonszerűén futottak, tekintet nél kül arra, hogy milyen kívánságai voltak a dolgozóknak. Mindenekelőtt a hiányossá gok közül véget kell vetnünk annak, hogy az előadásokat csupán adminisztratív módon szervezzék meg, ami abban merül ki, hogy kijelentik az előadás témáját és helyét, de a gyakorlatban már nem sokat törődnek az zal, hogy a falu minden dolgozója tudomást szerezzen arról, hogy milyen előadás lesz a faluban. 132
