Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Szőke József: A föld és az ember keletkezése kiállítás Bratislavában / Szemle
Majomember az első munkaeszközökkel 500.000—1,000.000 évvel ezelőtt. A mai ormányosok ősei a masztodonok. Saturnus bolygó egyik holdjáról nézve. ahová Ádám és Éva üdülni járt.“ így aztán minden kérdésre feleletet adtak a királyi tudósok. Most már csak az izgatta őket, hogy mikor lesz világvége. Mi azonban hagyjuk egyelőre ezt a kér dést. Nézzük meg, mit mond a kiállítás a vi lág keletkezéséről? A neonfénnyel megvilá gított hatalmas termek tele vannak emberek kel, akik nézik, szemlélik a képeket, grafiko nokat, ábrákat, rekonstrukciókat és hallgat ják a magyarázatokat. íme, így képzelték el régente Indiában a világot: Az agyonsanyargatott, mezítelen, szörnyű betegségekben szenvedő India né peinek azt magyarázták, hogy a földet egy hatalmas tejtengerben úszó teknősbéka há tán álló négy óriási elefánt tartja az ormá nyán. „Jó ez a világ“ — mondogatták. — „Tejben úszik és szilárdan áll talpazatán, mert négy hatalmas elefánt tartja az ormá nyán. De ha valaki korgó gyomorral mégis megkívánná felfedezni a paradicsomot jelen tő tej tengert, arra szörnyű sors vár, mert ezt a tengert egy óriáskígyó őrzi.“ Míg Indiában a legmagasabb hegy csúcsára képzelték a napot, addig az ókori görögök már az égre akasztották. Ők a vüágot is más kép képzelték el — erről beszél szemlélte tően a kiállítás egyik képe. A világ sze rintük csupán a Földközi-tenger környékéből áll, vagyis a földnek abból a területéből, amelyet az élelmes görög kufárok bebaran goltak rablás és kereskedés közben. Az ókori görög bölcsek és kereskedők te hát józanabbak voltak, mint az indiaiak, de józanabbak voltak a középkori katolikus egyház papjainál is, akiknek egész csalhatat- lanságuk csalás volt. Hogy a katolikus egy ház hogyan képzelte el a világot, annak te remtését, az ismeretes. Azonban nem fog ártani, ha egy kicsit megállunk annál a kép nél, amelyen egy szerzetes megfestette a vi lágot. A zord, felhőkön trónoló és az angya lok seregével körülvett isten lába alatt terül el a föld, amelyet haragvó nyilaival kormá nyoz, lejjebb a föld színe alatt találjuk a poklot, ahová az elkárhozottakat kergetik az angyalok tüzes karddal. Kik azok, akik a pokolba kerülnek? Csak pár lépést kell tennünk, és erre a kérdésre is választ kapunk. G. Bruno, Galilei, Kepp- ler képei előtt. Ők voltak az elsők Európá ban, akik szembe merték szegezni az igazi tudományt az egyház hazudozásaival. Az enyészet még az emléküket is elmosta azok nak a mindentudó, csalhatatlan pápáknak, akik üldözték tanaikat, de ők, a tudomány igazi úttörői, ma is toronymagasan állnak a világ előtt. Mert kemény harc folyt mindig az igazság és a hazugság között. Mi már tudjuk, hogy ez a küzdelem az igazság, a tudomány javá ra dőlt el. Mit tanít hát a tudomány a mi naprend szerünkről? Az embert mindig érdekelte, hogy mi van a világmindenségben, az „ég bolt mögött“, van-e élet más bolygókon is? Ez az ösztönző kíváncsiság ma már oda ve zette a tudomány harcosait, hogy a világmin denség meghódítását is tervbe vették. A A spanyolországi Altarrvr-barlangban lévő festmények, amelyek az ősközösség emberé nek művészi megnyilatkozásai.
