Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 6. szám - Szőke József: A föld és az ember keletkezése kiállítás Bratislavában / Szemle
A Tcromanyoni ember, aki 2O.0OQ—5Q.QQO év- vei ezelőtt élt, kiállítás Bratislávában Hogyan is keletkezett a világ? Emberek százai szoronganak a bratislavai Nemzeti Múzeum termeiben, hogy feleletet kapjanak erre a nagy kérdésre. Gyerekeket, és fiatalokat, felnőtteket és öregeket egy aránt érdekli ez az érdekes kérdés. De nem is csoda, hiszen már-a XVII. szá zadban Krisztina svéd királynő is érdeklődött e kérdés iránt. De őt nem az érdekelte, hogy hogyan és mikor keletkezett a világ hanem az. hogy mikor teremtették. Titkára segítsé gével azonban ezt a kérdést is könnyen meg oldotta. Szerintük a világot ősszel teremtet te az úr, egy pénteki napon, szeptember 6-án. Egv német krónikás viszont amellett kar doskodik, hogy nem szeptember 6-án. hanem október 26-án történt a világ teremtése. Még hozzá nem szürke hétköznapi napon, hanem ünnepi vasárnapon. Ennél is érdekesebb az a fejtegetés, ame lyet nagy bölcsen J. G. Siegesborth vetett papírra. Hosszú tanulmánvban vitatta és ki fejtette, hogy a világot ősszel teremtették, mert a biblia szerint akkor már érett gyü mölcs volt a fákon, közöttük a tiltott fa gvíi- mölcse is, amelyet Éva — szerencsétlenségé re — leszakított. Azóta Siegesborthtal is vitába szálltak és egvesek azt állítják, hogy a világot tavasszal teremtették. De akkor hogyan volt érett gyü mölcs a fán? — merül fel a kérdés. A vá lasz egyszerű! Délszaki vidéken tavasszal is érett gyümölcsök -mosolyognak le a fákról és nem csoda, hogy tavasszal Éva még job ban megkívánta, mint ősszel. A vitatkozók ebben aztán megállapodtak s ezután már csak azt kellett megvitatni, hogv hol helvez- te el az úr a napot, mert enélkül lehetetlen nek vélték megállapítani, hogy hol volt a paradicsom. Több évszázados pezsgő vita után ezt is eldöntötték. Az isten Jeruzsálem fölé helyezte a napot — erről vitatkozni is fölösleges. De a paradicsom szerintük még sem itt volt. Ugyanis úgy történt, hogy mivel a paradicsomban az úr nem talált megfelelő anyagot az első emberpár megteremtéséhez, Jeruzsálembe kellett mennie, ahol tudvalé vőié? nagyszerű anyagot találhatott. Az el beszélők a továbbiak során elmondják, hogv a nap teremtése valószínűleg úgy történt, hogv amikor az úr elkészült a művével és felállt, hogy kiegvenesítse görnyedt derekát, az éhségtől és fáradtságtól egy kicsit meg szédült és a sötétben belebotlott a lapát nyélbe. Erre aztán szörnyű haragra gerjedt és megteremtette forró sugaraival a napot, hogy világítson. De hát akkor milyen szerepe volt a para dicsomnak az első emberpár életében? A vi tatkozók erre a kérdésre is fe1 el etet adtak: „A paradicsom csupán egy nagy park volt. A föld és az ember keletkezése
