Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Jankovich Imre: Az ipolymenti falvak építészete
„Templom-erődIpolybalogon. A balogi templom belülről. Borospincék Ipolyságon. nak. Tehát bent a szobában fütenek, süt nek, főznek ezért ottan gyakorta füstben lenni nem ritkaság és a falak szinte oly kormosak, mint másutt a konyhában. A kemence szája felett agyaggal bemázolt deszkaszíttatón megy fel a füst a padlásra és ottan eloszlik, vagy egyedül a padlá son egy jókora lyuk vagyon hagyva, hogy azon a füst a szobából kimehessen. Ugyan ezért az illyes házakon kémények sehol sincsenek,. Ez a nagy kemence legfőképpen télen hálóhelye a férfiaknak, amelynek tetején és oldalpadjain az ágyi ruháról semmit sem tudván saját gúnyájukon he- verésznek. A fehérnépnek éjjeli helye a kamra, melybe az udvarról különös be járás vagyon. Ottan van a nyoszolya, ágyiruha stb. Ez sohase fülik és az ab lakja akkora, hogy az ember ökle al g térhet be rajta. A beteg vagy gyerek- ágyas asszonyok a szobában fekszenek főleg télen.“ így nézett ki a lakóház a múlt század elején. És bizony ha szemügyre veszünk egy mait, azt is hasonlóképpen jellemez hetnénk. Többféle oka van ennek, de a legfőbb okot abban a falu és város kö zötti szakadékban kereshetjük, amelyet az elmúlt társadalmi rendszer tudatosan k .szélesített. Ennek a következménye a falu kulturális elmaradottsága. A falusi ember szükségleti cikkeit nagy részben sajátmaga állította elő. Hosszú évek tapasztalatai során ezek az otthon gyártott szükségleti cikkek már úgyszól ván típus jellegűek lettek. Megfelelnék a falusi ember követelményének és előállí tásuk lehetőségeinek. Épp így alakult ki és a mai napig is érvényes, a palócház típusa. Beosztása, méretei, gazdája élet módjának felelnek meg. Az ipo ym^n i föld műves élete nagyrészét a szabadban töl ti. Ez a szoros kapcsolat a természethez, megnyilvánul a lakóházon is. A szé les ereszek, a tornác lehetővé teszik, hogy a ház lakói esős időben, tűző napon is a szabad levegőn tartózkodhassanak. Le hetséges így a szabadban való alvás, a száraz lábbal lévő kapcsolat a gazdasági épületek között. Továbbá a tornác kelle mes fokozatos átmenetet képez az udvar és a teljesen zárt lakóhelyiségek között. A ház udvari homlokzatát gazdaggá, klasszikussá teszi és az oszlopai által rit must ad neki. Az oszlopok kiképzése he lyet biztosít a bő fantáziájú ornamenti kának (3. kép) Az utcafelöli homlokza tot két ablak töri át. A fal vagy síma és fehérre meszelt, gyakran azonban gaz dag stukkó díszítéssel találkozunk, néha a friss vakolatban rajzolt motívumok fel- használásával van a falfelület tagolva. (.4. kép). Az ornamentika legtöbbször megkapóan eredeti és ízlésesen kezelt. Stilizált növény díszítéssel felv.rágo-
