Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Jankovich Imre: Az ipolymenti falvak építészete
Renaissance árkádok (dél Cappo kórház Pistájában.) Maguk a telkek hosszúkás téglalap ala kúak. A ház a telek egyik végénél van el helyezve merőlegesen ejz, országúira és sssin-- tén hosszúkás alaprajzú. Az épület elül- *sö résziben van a lakás, azután következ nek a gazdasági helyiségek, — kamrák és az istálló. A telket hátul legtöbbször a pajta határolja. Falvaink mai elrendezése még a múlt termelési módszerének, — az egyéni gaz dálkodásnak hatása alatt alakult ki. Ter mészetes, hogy a kollektív gazdálkodás lé nyegesen meg fogja változtatni a falu képét. Az új falvak tervezésénél, a közös istálló kialakításával, a gazdasági épü letek központosítáisával el lehet teljesen választani a termelést a lakástól. Nagy ban fogja ez javítani a falu egészségügyi viszonyait és így lehetséges lesz majd hi giénikus, tiszta, napfényes lakásokat biz tosítani a falu dolgozói számára. Az új falu tervezésénél azonban rendkívül óva tosan és finom érzéssel kell majd eljár ni. Vigyázni kell majd arra, hogy meg ne legyen sértve a vidék jellege és hogy a falu ne veszítsen hangulatából, festöisé- géböl. Éppen ezért fontos tanulmányozni a falu építészetét’. Szükséges tanulni a néptől, megismerni a nép ízlését, me ríteni a falu művészi kincseiből. A nyert anyagot azután alkotó módon kell majd megformálni és így visszaadni ismét a falunak. Nézzük meg most közelebbről egy ipoly- menti falusi házat. Szeder Fábián fel jegyzése a XIX. század első éveiből az akkori palócházról részben még ma is érvényes: „Lakóházaikat három részre osztják fel úgymint: pi tarra, házra (szo ba). kamrikára. A pitarba lép be nálok először az ember, az ismeretlen azt kony hának gondolná lenni, azonban se tűzhe lye, se kéményje nincsen és kenyérsütés hez, faragáshoz való eszközök és az élés szekrények tartatnak benne. Ablakja rit kán vagyon. Főbb helyeken a házban (szo bában) levő kemencének szelelőlyuka szol gál oda. A háznak (szobának) negyed részénél nem szokott tágasabb lenni. A pitarból a házba (szobába nyí lik az ajtó. A szoba elég térés és magas, hanem közönségesen olyan se- tétes, hogy csak a féllábnyi magasságú és lábnyi szélességű ablaknál lehet tisz tán látni és az sincs mindenkor üvegből, hanem hártyából vagy papírokból, sőt némelyiknél csak ide-oda tolni való desz katábla van az ablak helyett. Egy asztal nál és a kétfelül mellette levő lócánál, fa zékpolcnál és falon függő tálaknál ot tan más egyéb házieszközt nem látni. A kemence hatodrészét foglalja el a szobá nak, amely négyszögletű és lapostetejü. Szája az ablak felé van csinálva, előtte tűzhely és körülötte hasonló padok á'la- A tornác oszlopainak díszítése (Horváti) Lakóház Tesmagon.