Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Vietor Márton: Parasztmozgalmak 1848-ban a szlovák vármegyékben
teezaii, hogy a népi iskolákban... minden tanokban anyanyelv megtartassák, neve zetesen pedig a szláv fajú nép iskoláiban ezen népek nyelve divatban maradjon ... Ezen nép országunkban az eddig fennálló feudális viszonyok és terhek által legin kább sújtott, és süllyesztett alá; mert fö’dje silány, az arisztokrácia pedig ha zánk felső vidékeiben aránylag sokkal több, mint az alföldön, s ennél fogva be nyomása is a népre sokkal súlyosabb, mint ott. Elszegényült ezen nép... sokat ve sződik és sínylődik az éhséggel; sok he lyen az arisztokrácia pálinkaházai által csaknem egészen tönkrejutott... és ha még az iskolai tanítást sem kapná anya nyelvén — mind sze'lemi, mind anyagi elhanyagoi tatása bekövetkeznék ...“ Az alscház az indítványt le sem tár gyalta, sőt gúnyosan elvetette. Ilyen volt a hangulat, mielőtt Kossuth fegyverbe hívta az országot. A paraszt ság és a többi dolgozók, mindezek elle nére, fegyvert fogtak és részt vettek az igazságos forradalmi harcban és véreztek a jobb jövőért. A magyar szabadsághar cosok oldalán sok ezer szlovák paraszt is harcolt, mert a dolgozó nép mindenkor meghallja és megérti az igazi népvezérek hívó szavát és az igazságért, a szabadsá gért, az utódok boldogabb életéért éle tét áldozni mindenkor kész. A szabadságharc elbukott. A nagybir tokosok az osztrák pénz és ipari tőké sekkel szövetkezve, még jobban elmélyí tették a kizsákmányolást és a nemzeti elnyomást. De az elnyomott osztályom és elnyomott nemzetek folytatták a harcot és ennek élére a vezetésre hivatott mun kásosztály keriTt. A Nagy Októberi Szo cialista Forradalom győzelme megnyitot ta az igazi nemzeti és szociális szabad sághoz vezető utat, és a cseh, sz'ovák és magyar munkásosztály is elindult ezen az úton, és a dolgozó nép igazi vezérével, a ’enini-sztálini kommunista párttal az élén végül is 1945-ben a nagy Szovjetunió se gítségével kiharcolta önmagának és szö vetségesének. a do’gozó parasztságnak az igazi szabadságot. Azt a szabadságot, me lyért népeink és nagyjaink harcoltak 1848 előtt és után, melyről Stűr Lajos 1847-ben a parasztmozga’maktől remegő nemesség nek ezt mondotta: „Legjobb ellenszere minden lázadásnak a szabadság... Adassák tehát a szegény népnek is szabadság... mert az oly or szág, hol szabadság és jogegyenlőség lé tezik, külső ellenség ellen is ... biztosítva van.. .** Az álom valóra vált: a munkásosztály, kommunista pártunk gottwaldi vezetésé vel, minden do'gozót megszabadított a nagybirtokosoktól és tőkésektől. Szabad országunkban, ahol minden munkásnak, parasztnak és egyéb dolgozónak egyenlő jogai és kötelességei vannak, — a nép, a kül- és be’sö ellenség ellen felvértezve, a Szovjetunió és a hatalmas béketábor töb bi baráti nemzetével vállvetve építi a szo cializmust Makszim Gorldj-esfc Braíislavában. Március 31-én a Csemadok elnöksége és a Csehszlovák írószövetség szlovákiai tagoza ta Bratislavában Makszim Gorkij emlékes tet rendezett. Szőke József megnyitóbeszédet mondott. Egri Viktor Gorkij életéről és munkásságá ról tartott előadást. Krvelán Magda Gorkij Anya“ című regé nyéből olvasott fel részleteket. Csé'alvdy Kató énekszámokkal szerepelt az esten.
