Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Vietor Márton: Parasztmozgalmak 1848-ban a szlovák vármegyékben
Léhota nevezetű helységben a köznép fel támadt a helyben lakó nemesség ellen s ezt egy malomba nyomta. Mindezekből nyilvános, hogy az erélyes fellépést a kor mány részéről nem tanácsos ha'asztani a mozgalomnak mielőbbi elnyomása tekinte téből.“ Hont megyében a birtokállomány 20 százaléka szabadult feL Az 1848 márciu sában és áprilisában lezajlott forradalmi megmozdulások itt lege' őfoglal ás, italmé rés, hatáság elleni erőszak formájában jelentkeztek. A legfontosabb események A1 só Príbelen játszódtak le, még március végén Rotaridesz János és Jankó KráP, az 1848-as szlovák forradalmi harcok radi kális szárnya képviselőinek vezetésével. Rotaridesz jegyzője volt a községnek. A bizottság előtt, melynek az vo't a feladata, hogy a márciusi törvényeket a község la kosságának „megmagyarázza“, tehát azok nak hiányosságát kendőzze, Rotaridesz ki jelentette, „hogy a fö'.desuraság félelemtől ösztönöztetve, nem tiszta szándékból, ha nem kényszerítve adá az engedményeket, melyeknek századokkal előbb megadásával tartozott.“ Kijelentette a lakosság nevé ben, hogy követelik minden házhély után az erdőiüetéket, a szőllö-dézsma megszün tetésiét. majorsági földek tulajdonba bo- csájtását. „Mire a felzaklatott nép kö zül — jelenti az alispán — többen azt tet ték hozzá, hogy vérben fürdés né'kül a do’eg nem végződhetik“. Rotaridesz köve telte továbbá, hogy „kötelezze magát a fö’desuraság, miszerint nemzeti tőt nyel vüket használni fogják s a gyermekeknek magyar nyelvbeli 'Oktatását nem szorgal - mazandják“. Ezután szlovák forradalmi versek „éneklése“ mellett az úrbéri törvé nyeket a falu közepén elégették. Egész éjjel a lá.zitó jegyző vezér'ete mellett egy helyiségből a másikba jártak, minden úri lak udvarába be'öttek, másnap pedig ló háton, fegyveresen más helységek izga tására Indultak". A jelentés alánján Rota. rdeszt elfogták azzal az utasítással, hogy „biztos fogházba tétessék ugyan, de a bá násmód irányában oly intézkedés ne tör ténjék, nehogy a büntetés szigorúsága ál tal a. népben még nagyobb ingeniTtség tá madjon.“ Április 2-én kelt je’enté3 szerint a „pánszláv emisszárius“nak nevezett Jankó Král’t, valamint hét „bünszövetsé- gi váddá’“ terhelt társát is letartóztat ták. Rotaridesz és KráP ellen a megye fő benjáró bünpert indított „pánszláv lází- tás“ vádjával, de a tárgyalást nem mer ték megtartani. A foglyokat júliusban Pestre szállították, ahol a megyei tiszt viselők embertelenül bántak ve1ük. Továb bi sorsuk és tevékenységük leírása túl- ha'ádja e c'kk kereteit. Az esztergomi káptalan szobi birtokán, ebben az időben, a főszolgabíró vasra verette a forrongó parasztokat, Nógrád megyében, ahol a birtokállomány 16 százaléka volt úrbéri föld, a parasz tok megtagadták a napszámos munkát. „Pél a nép — jelentette az a’ispán ápri lisban — hogy ha saját urának dolgozna, ebből a földesúr szokást formálná s eken elölté'etet bármily tekintély sem képes legyőzni... a munkások hiánya miatt sok föld míveletlen maradhatván, csak kevés sé silányabb termés esetében rendkívüli é’elmi szükség állhat be.“ Torna megyében az úrbéri földek 15 százalékot tettek ki. Az alispán májusi jelentése szerint: "... a távolabbi me gyékben s városokban történt mozgalmak és szomorú történetek fe'öl némelyek a nép között is valamit hallottak, kivált képpen pedig a muszka seregnek hírlelt bejövetele aggodalmat gerjesztett...“ Szi- licze község parasztjai levélben közölték a nagybirtokosokkal, „hogy ha juhaikat 10 nap alatt a határból ki nem hajtják, a következésnek maguk lesznek okai“. Egy más'k jelentóbben azt Irta „hogv né mely telkes volt jobbágyak, kik az új tör vény szerint sokat nyertek, ezzel nem elé gedve a commumamusra célzó vélemé nyeiket magánykörökben kijelentik és terjeszteni kívánják“. Szepes megyében a birfcokállomány 17 százaléka ’ett felszabadítva. A parasztok itt áprilisban a kisebb királyi haszonvéte leket akarták gyakorolni s ezért a rendőr séget bízták meg a mozgalom elfojtásá vá1. Az alispán szerint „alig találkozik osztály, mely belsőjében aggodalommal tö’t kebellel nem félné a homályos jöven dőt, minthogy a nép e nyert szabadságá nál fogva korcsmált.atási, erdei, malmi és mészárszéki jog iránt tudakozik és azok ban egyenlően osztozni óhajt... Majd egész községe^ tagadják meg lelkészeiknek adni szokott járulékait, majd ismét ki szolgáltatni: szokott igás és kézi munkát vonakodnak teljesíteni, majd pedig neme si te’ken letelepedő zsellérek használt szántóföldeket sajátjuknak tekintvén, minden munkát megtagadnak...“ Gömör-Kishont megyében a birtcká’lo- mánynak csak 16 százaléka szabadult fe\ A szegődményesek itt is megtagadták „a szolgáltatásokat. „Mindazok, kik tudják vagy ha’lják — jelentette az alispán — hoary va1 amely úrbéri telek valaha előd jeik által használtatott, de ... mert a ré gi tartozások vise’ésére elégtelen árvák maradván, az úrbéri telektől elestek, már most mind visszaadatni kérik.-“ Abaúj megyében, ahol az úrbéri földek alig érték e’ a birtokállomány 11 száza lékát, júliusban lázító iratokat terjesztet tek, melyekben ilyen kvtéte’ek voltak: „Kelj fel magyar a kaszára az urak nya kára, ' ne hagyj magadon uralkodni, vágd ki egy csecsemőig. Csak légy serény jobb ra balra puskát kapni. Légy serény urak ellen fegyvert fogni. Rest ne légy, ha most rest leszel, majd ők fognak véredet inná.. Azt tudod, hogy ők javadra hódíta nak, őrnek téged elküldenek életed el veszteni vagy véredet ontani, ők pedig itt hon fognak maradni... Csak gyors légy, vágynak három ezeren hat százan ké szen .. .** Sárosmegyében a földek 15 százaléka vo’t úrbéres. A parasztság itt is bizalmat
