Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Vietor Márton: Parasztmozgalmak 1848-ban a szlovák vármegyékben
elfoglalták a földesúri legelőket, erdőket, visszakövetelték a fö’desurak által elra bolt szántókat, legelőket, magoknak köve telték a vadászati és halászati jogot, a bor. és húsmérést, őrlési jogot stb. 1848 áprilisában, májusában és augusztusában a szlovák vármegyék nyomorgó parasztjai is ásót, kapát fogtak és elindultak az urak ellen. Pozsony megyében az egész mezőgazda- sági terü’etnek 17 százaléka mentesült az úrbéri terhek alól. Az alispán már áp rilis 22-én jelentette Pestre, hogy Búr- Szent jánoson és Búr-Szentgyörgyön a la kosság azz8l vádolja a bírót és a jegyzőt, hogy a községet további „úri munkára“ akarja köte’ezni. A Pálffyak stomfai és malackai uradalmában a parasztok „kezd ték a bormérést házanként gyakorolni“. A hidegkúti birtokon a parasztok az ura ság juhalt a legelőkről elhajtották s a lege'őket lefoglalták. Hasonló események játszódtak le Dévényben. Az errevonat- kozó alispáni jelentés így ír: „... a ha társzélen legelő juhokra botokkal felsze relve siettek és szemlátomásra nagy ká romkodások közt a juhászokat fenyeget vén nekik meghagyták, hogy többé ottan magukat ne mutassák ..Ezután Dé vénybe menvén .., nagy lárma közt... kimondották, hogy ők az új törvények ér telmében szabadok lévén, őket a bormérés ben senki sem gátolhatja... Az erősza kot erőszakkal elhajtják és életük fel áldozásával a bormérést pártolni és foly tatni fogják". A detrekői Pálffy urada lomhoz tartozó volt jobbágyok megtagad ták a bér- és irtásföldek után járó járan dóságok fizetését, a majorsági földeket magukénak nyilvánították és gyakorol tak a vadászati jogot. A szegődmény esek e forradalmi megmozdulása tizennyolc községre terjedt ki; Malacka, Kir'.pole, Ga- jdr, Kis!évírd, Jakabfalva, Magyarfalva, Dimburg, Nik'ho'', Ihaszprunka, Szentpé- ter, Szentmiklós, Váralja, Széieskűt, Rorbach, Konyha, Pernek, Almás, Detre- kő-Csütörtök lakosai a herceg panaszirata szerint: „nem véve figyelembe földjeik ... természetét s részint a mailt országgyű lési törvények ba1 magyarázatából, részint és főleg a népkegyhajhászók búj tóga tárá tól félrevezetve, kötelességük tel j esi lését, tartozásuk megfizetését megtagadták.“ Az igazságügymin.'sater a herceg javára dön tött, de a parasztok a döntésbe nem nyu godtak bele. A hatóságnak ellenszegültek, minek folytán az említett községekben le szerelték a nemzetőrséget és amikor ez sem volt elegendő, augusztus 17-én a megye sorkatonaság kirendelését kérte. Az erre vonatkozó kérvényben így jelen tették 2-z esetet „ ...megyénkbe'! egész hegyentúli járás lakosai nemcsak a fent- emített tartozásokat egyálta’áhan meg tagadták, ugyanazon lakosoknak legna gyobb része nemzetőrség ürügye alatt magoknak puskát és a közelfekvő Béos városából puskaport és lőszereket, melyek itt nékiek kiszolgáltatni megtiltattak, megszerezvén. ... az urasági vadászokat erőszakosan megtámadják és fegyvere'k- tő’ megfosztják, falukban és házak udva rain lövöldöznek... már több egyént megsebesített, sőt egyenesen agyon is lövetett. De egyenesen rendőrségi ügyekbe avatkozván, korcsmákban a mértékeket megvizsgálni s azoknak hiányosoknak ta pasztala után a korcsmákban iszonyúan garázdálkodni merésze'tek ... legalább négy század rendes gyalog katonaságnak szükség esetében innen Pozsonyból... he gyen túli járásba való áthelyezését elren deltetni méltóztasson.“ Nyitra megyében a megművelt terü’et nek Csák 15 százaléka vált szabaddá. A megye parasztsága itt is már áprilisban követe'te a majorsági ioldek átengedését. Selye mezőváros lakosai a hús- és italmé rés jogát követelték- A lehotai jobbágyok „ámbátor majorsága földeiket is külön szerződés mel.ett bírnak, az ezekből járó munkát megtagadták“ — jelentik ápri'is 17-én. Privigyén a kato'ikus pap állott a forrongó parasztság élén. A hivatalos je lentés szerint: „...a le kész népszerűsé gével visszaélve izgató beszédében lázítot- ta a népet a jelenvolt bajmóci uradalmi tisztek ellen, őket edd gi törvényte’en zsa rolásokkal vádolván... a lelkész folyta tó, hogy a nép töké etes szabadsága és közegyenlőség már március 14 én ország- gyü'ési eg megállapíttatott s a nép azon naptól fogva minden tartozásától felmen tetett.“ Túrőc megyében, aho1 a felszabadított úrbéri földek a megművelt terület 14 százalékát tették ki, a tavaszi hónapok ban szintén megmozdult a parasztság. Megtagadták a dézsmafizetést, elfogla'ták a földesúri erdőket és a kúriái is zsellérek megtagadták a szó" gálátokat Az alispán többek között májusban jelentést tett ar ról, hogy, „Suttó he'ységének, valamint Túrán, Szentmárton és Mossócz mező városoknak lakosai... az uraság erdeibe hatalmasan be menvén, az ott lévő urasági fát ePogíalták“. Egy hónap maiivá jelen tette továbbá, hogy néhány község zsel lérei megtagadták a „földesuraiknak teen dő robot“ teljesítését, szerinte Diptóból eredő izgatás folytán. Zólyom megyében az urbariáiis fö'dek csak az összterület 12 százalékát tették ki. Április e’ején a zólyomi kincstári ura dalomhoz tartozó helységek az úrbéri mainkákat megtagadták, a vámfizetéstől „vonakodtak“, de „efelett még az urada lomban lévő molnárok is azon kéz5 mun káknak kiszolgáltatását, melyekkel az arrada’omnak privát szerződések alapján tartoznak, megtagadták légyen“, — je’en- tette az alispán áprilisban. Gyetva pa rasztsága a papnak járó munkákat ta gadta meg. A forradalmi hangulat nem csendesedett. Ezért júniusban kormánybiz tost küldet a megyébe, de ennek sem si kerű't a népet megnyugtatni. „ .. .a Brez- -nótdnya vidéki helységekben — jelentet te Pestre — mindinkább növekednek a csoportozások a népek között. Az Alsó-
